eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b2).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Gulyás Gergely: nem változtat bevándorláspolitikáján a kormány

A Sargentini-jelentés elleni kormánypárti határozati javaslatról vitázott az Országgyűlés. A kormánypárti szónokok a bevándorláspártiak kicsinyes bosszújáról, az ellenzékiek Európa-ellenes Fideszről beszéltek.

Semmilyen európai parlamenti diktátum és vádirat nem tudja a magyar kormányt arra késztetni, hogy bevándorláspolitikáján változtasson - jelentette ki Gulyás Gergely a Sargentini-jelentésre válaszul született országgyűlési határozati javaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.

A javaslatot országgyűlési képviselőként - más kormánypárti honatyákkal közösen - jegyző Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte:

a jelentés a migránsok, a menedékkérők és a menekültek alapvető jogairól szól.

A kormány szerint egy bevándorláspárti jelentésről van szó, amelynek az a kizárólagos célja, hogy a magyar kormány bevándorlással szemben tanúsított ellenállását megtörje, a magyar kormányt elítélje azért, mert védi Európa határait.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a lisszaboni szerződés szerint minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglaljon. A miniszter szerint aki ezt a jelentést megszavazta - köztük magyar képviselők is -, ezt a jogát Magyarországnak elvitatja. Gulyás Gergely kizártnak tartja, hogy az Európai Unió 28 tagállama közös álláspontra jusson a bevándorlás ügyében.

Dömötör Csaba: nem engedünk a zsarolásnak

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés egy nagyon erős üzenetet küldjön a Sargentini-jelentés elfogadóinak arról, hogy Magyarországtól nem vehetik el a döntés jogát az életünket leginkább meghatározó kérdésekben. Dömötör Csaba a Sargentini-jelentést "gyatra minőségű ideológiai vádiratnak" nevezte, amely valójában a "legdurvább támadás Magyarország önrendelkezése ellen", mert azt vitatja, hogy alapvető kérdésekben, mindenek előtt a bevándorlás ügyében, magunk hozzunk döntéseket.

Fidesz: politikai támadás érte Magyarországot

Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: politikai támadás érte Magyarországot, és azért vannak itt, hogy erre politikai választ adjanak. Az Országgyűlésnek - hasonlóan az öt évvel ezelőtti Tavares-jelentéshez - kötelessége reagálni. A frakcióvezető kitért arra is, téved, aki azt gondolja, nem az illegális bevándorlás, a migráció körüli vita lesz az EP-választások meghatározó témája.

Szerinte az EP olyan megállapításokat tesz, amelyekkel magyar parlamenti döntéseket, törvényeket kifogásol. Ezeket a magyar parlament saját szuverén hatáskörében, demokratikus legitimáció birtokában hozta, és az unió dokumentumai szerint sem minősülnek a közösség jogainak. Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy visszautasítják a jelentés hazug vádjait. Példaként hozta, hogy a jelentés szerint a Magyar Gárda a Fidesz-kormány alatt végig tevékenykedhetett. Szerinte a szocialista kormányok alatt neonáci szervezetek masírozhattak a Hősök terén, illetve a Várban. Az ellenzékhez fordulva feltette a kérdést: Önök szerint igaz, hogy zsidók és zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények történnek?

Kocsis Máté szerint nyilvánvaló, az ellenzék nem támogatja majd a határozati javaslatot, minden belpolitikai álmukat külföldön dédelgetik.

A politikus a jövő évi EP-választást sorsfordítónak, húsbavágónak nevezte, mert mint momdta, el fog dőlni, hogy a következő öt évben teret ad-e az európai döntéshozás az illegális bevándorlásnak.

Jobbik: köszönje meg a Fidesz Sargentininek a jelentést

Gyöngyösi Márton szerint a kormány malmára hajtja a vizet a Sargentini-jelentés. A Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a kormányoldal megpróbálja zárójelbe tenni a jelentés lényegi megállapításait annak hibáira hivatkozva.

A jobbikos képviselő figyelemelterelésnek nevezve, hogy a Sargentini-jelentés a migrációról, a határvédelemről szólna. Gyöngyösi Márton szerint ennek a témának - mivel nem a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről szól - "semmi keresnivalója ebben a jelentésben", amivel Sargentini nagyot hibázott, óriási szívességet téve a magyarországi kormányoldalnak.

A Jobbik vezérszónoka szerint tényszerű megállapítások állnak a jelentésben arról, hogy 2010 óta Magyarországon kétharmados felhatalmazással egy olyan hibrid rendszert építettek ki, amit csak azért nem nevezünk diktatúrának, mert azt nem hadsereggel, erőszak alkalmazásával hozták létre, hanem a demokratikus intézmények megszállásával.

Az ellenzéki képviselő kijelentette: a Sargentini-jelentés ténymegállapításai miatt tartózkodtak az Európai Parlamentben a döntéshozatalkor, megjegyezve, hogy a dokumentum magyarországi jogállamisággal kapcsolatos megállapításai "többségében helytállóak".

KDNP: a jelentés a bevándorláspártiak kicsinyes bosszúja

A bevándorláspártiak kicsinyes bosszújának nevezte a Sargentini-jelentést Nacsa Lőrinc (KDNP), A magyar emberek döntöttek, nem kérnek a bevándorlásból, a keresztény kultúra felszámolásából, a népességcseréből, "de önökből sem nagyon" - fordult az ellenzékhez, kifogásolva, hogy a magyarok senki által meg nem választott brüsszeli bürokraták szerint döntöttek rosszul.

MSZP: a Fidesz az Európa-ellenesek közé került, a szocialisták Európa-pártiak

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Sargentini-jelentés a magyar valóságról szól, amely azonban "a luxusrepülők bőrfoteljéből nem látszik". A migráció ügyében a szocialisták vezérszónoka azt mondta: az MSZP nem gondolja, soha nem is gondolta, hogy bevándorlóországgá kell tenni Magyarországot, a migrációs válság valóban súlyos gondot jelent, és elfogadják a kerítés létét is. Szavai szerint migrációs ügyben máshol van a töréspont: a kormány ugyanis használni akarja a migrációs válságát, a baloldal viszont megoldani, ami csak európai együttműködéssel lehetséges. Hozzátette: a kormány ráadásul letelepedést biztosított olyanoknak, akik az orosz titkosszolgálathoz kötődnek vagy a szír diktátor pénzemberei. Migrációügyben úgy összegzett: a kabinet uszítani tud, kormányozni nem.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a Sargentini-jelentés a magyarok hétköznapjairól szól, Magyarországról, ahol a fideszes elitnek több jut, mint a többségnek.

Mint mondta, az MSZP éppen azért szavazta meg a jelentést, mert abban a többség jogfosztottságát meg akarják szüntetni.

DK: hazug és aljas a határozati javaslat

Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka a kormánypárti képviselők által beterjesztett határozat javaslatot "tartalmában hazugnak", "szándékában pedig aljasnak" nevezte.

Szerinte az indítvány azért hazug, mert nem arról szól, mint ami a Sargentini-jelentésben valójában szerepel, hiszen nem Magyarország a jelentés tárgya, hanem a magyar kormány tevékenysége. A javaslat aljasságát pedig abban látja, hogy a kormány személyében megbélyegzi a jelentést készítőit és támogatóit, megkérdőjelezi tisztességüket, miközben gyáván nem meri vállalni a felelősséget, és a "nép szoknyája mögé" bújik.

A volt kormányfő a kormányoldalt és a miniszterelnököt politikai és erkölcsi értelemben gazembereknek nevezte, és úgy vélte, külföldön már "szégyen kérdése lett" találkozni Orbán Viktorral.

Szerinte nem igaz az a kormánypárti álláspont, amely a jelentést a bevándorláspárti európai többség és azt ezt ellenző kisebbség vitájaként állítja be, mert a vita lényege valójában az, hogy milyen Európát képzelünk el, és ebben csak az egyik, és nem a legfontosabb téma a bevándorlás.

Gyurcsány Ferenc azzal vádolta a kormányt, hogy az elmúlt nyolc évben polgárháborús hangulatot szított az országban, kommunistának és hazaárulónak bélyegez mindenkit, aki mást gondol, mint a kormányoldal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×