Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Rábólintottak a Sargentini-jelentés ellenében készült javaslatra

Megszavazta parlament a Sargentini-jelentés ellenében benyújtott kormánypárti határozati javaslatot.

129 igen, 26 nem és 18 tartózkodó szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés a – magyarországi jogállamiság torzulását kifogásoló – Sargentini-jelentés nyomán benyújtott kormánypárti határozati javaslatot. Ez felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és utasítsa vissza a – Fidesz érelmezésében – Magyarország elleni valótlan vádakat, továbbá lépjen fel jogi úton a – szintén kormánypárti narratíva értelmében – csalással elfogadott dokumentummal szemben.

A határozat hétfői záróvitájában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ideológiai fércműnek nevezte a Sargentini-jelentést.

"Hogyha a jelentés pontjai közül levesszük az ordas hazugságokat, a folyamatban lévő ügyeket, az ideológiai elvárásokat, amiknek semmi közük a jogállamisághoz, akkor egyetlenegy valós és éles ütközési pont marad, ez pedig a bevándorlás ügye. Emlékeztetőül, hogyha a jelentés tartalmát nézzük, akkor azért támadnak minket, mert nem fogadtunk be elég bevándorlót".

A jobbikos Mirkóczki Ádám viszont úgy látta, hogy nem a Sargentini-jelentés jelent kockázatot Magyarországra, hanem a kormány politikája.

"Konkrétan a független intézmények párt általi megszállása, a magyar média-viszonyrendszer tarthatatlan állapota, a mérhetetlen korrupció a baj. Hadd ne soroljam azokat az alkotmányos, normális értelemben vett alapelveket, amelyeknek egy ilyen országban, amely az EU tagja, működnie kéne, de nem működik, csak papíron létezik".

A szocialista Harangozó Tamás maga is úgy vélte, hogy a jelentés nem a bevándorlásról, hanem a magyar lakosság jogfosztásáról és a korrupcióról szól.

"Meggyőződésem, hogy a Fidesz azért megy ennyire szembe ezzel a jelentéssel, ekkora erővel, mert pontosan tudja, hogy az Európai Unió saját szabályai, például az Európai Ügyészség játékszabályainak bevezetése után nem tehetné meg azt a mérhetetlen korrupciót és lopást, ami Magyarországon ma látszik".

A DK-s Arató Gergely úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok nem tudják megvédeni álláspontjukat a jogállamiságról szóló vitában, ezért tesznek hamis állításokat a Sargentini-jelentésről. Az LMP-s Ungár Péter szerint ha valóban a kormány bevándorlási politikájával volna probléma, akkor nem csak Magyarország esetében készült volna ilyen jelentés. A párbeszédes Tordai Bence pedig színvonaltalan, hitvány és igénytelen dokumentumnak nevezte a határozatot.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×