eur:
411.83
usd:
396.58
bux:
0
2025. január 21. kedd Ágnes
Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője (j) felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b2).
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sargentini: semmi sem fog változni Magyarországon

Judith Sargentini visszautasítja a magyar kifogásokat a Magyarországról készített jelentésével kapcsolatban. A zöldpárti európai parlamenti képviselő az APA osztrák hírügynökség által szerdán közölt interjúban azt állította, ellentétben azzal, amit a magyar kormány állít, a beszámolóban "nincs hiba", és készítésekor kizárólag olyan forrásokra támaszkodott, amelyekben "senki sem kételkedhet komolyan".

A jelentés, amelynek szeptember 12-i elfogadásával kezdeményezték az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, nem "zöld pamflet", hanem - mint fogalmazott - a "létező problémák alapos felsorolása".

Az APA emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány szerint Judith Sargetini nem kereste a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. "Próbáltam, és ezt ők is tudják" - válaszolta erre a holland politikus.

Mint mondta, nem arról van szó, hogy csak Magyarországot "szúrják ki" és állítják egyedüliként pellengérre Lengyelország mellett. Az Európai Parlament intenzíven foglalkozik a jogállamiság romániai vagy éppen a sajtószabadság szlovákiai és máltai helyzetével - tette hozzá. A magyar kormány azonban "mindent megpróbál" a jelentés és a szavazás lejáratására, és ennek során még attól sem riad vissza, hogy becsmérelje őt - vélekedett.

Véleménye szerint az európai uniós alapértékek rendszerszintű súlyos megsértéséről szóló jelentés nyomán semmi sem fog változni Magyarországon. Mindazonáltal

sok levelet kapott a magyaroktól, amelyekben köszönetet mondanak neki

- mondta. Szerinte sokan érzik úgy, hogy támogatják őket azáltal, hogy fellépnek az érdekükben és az Európai Parlament kifejezi szolidaritását. "Ez jel más európai uniós országok lakosainak is, akik hasonló dolgoktól tartanak" - tette hozzá.

Judith Sargentini a Bécsben adott interjúban szorgalmazta, hogy az unió soros elnökségét ellátó Ausztria kancellárja tűzze napirendre a Magyarországgal szembeni eljárás ügyét az Európai Unió Tanácsának legközelebbi ülésén. Hozzáfűzte, "nagyon örült", hogy az EP-szavazás előtt Sebastian Kurz nyilvánosan támogatta az eljárást. Ha azonban az általa vezetett Osztrák Néppárt (ÖVP) hagyná elsikkadni a témát, az az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) erkölcsi győzelmét jelentené szerinte. A Néppárt koalíciós partnere az eljárás kezdeményezése ellen szavazott az EP-ben.

Judith Sargentini szerint az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak rendkívül komolyan kell vennie az EP-ben zajlott szavazást, ugyanis a képviselők jelentős többsége támogatta az eljárás megindítását, a baltól a jobboldalig, mind a 28 tagországból. Külön megemlítette Manfred Webert, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezetőjét, aki szeretne Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke "örökébe lépni". Hozzátette, ha az ügyből "nem lesz semmi, annak a politikai akarathoz lesz köze".

Címlapról ajánljuk
Máris számos elnöki rendeletet adott ki Donald Trump, radikális változtatásokat hozva - összefoglaló

Máris számos elnöki rendeletet adott ki Donald Trump, radikális változtatásokat hozva - összefoglaló

A hivatalába január 20-án beiktatott 47. amerikai elnök kilépteti országát a WHO-ból és a párizsi klímaegyezményből, véget vet a "gender ideológiának" és csupán két biológiai nem létezését ismeri el, szabadon engedi a Capitolium ostroma miatt elítélteket, illetve volt kormánytisztviselőket kíván felelősségre vonni választási beavatkozások miatt. Visszavonja az előző adminisztráció közel 80 intézkedését is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.21. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kibukott, kinek érdeke az EU-s háborús forgatókönyvek futtatása

Kibukott, kinek érdeke az EU-s háborús forgatókönyvek futtatása

Európában a védelmi költségvetések növekedése történelmi csúcsot ér el, részben az Oroszország Ukrajna elleni inváziójára adott reakció, részben pedig az Egyesült Államok nyomásgyakorlása miatt. Az Európai Bizottság becslése szerint a következő évtizedben az EU tagállamai összesen 500 milliárd eurót költhetnek védelemre, ami óriási lehetőséget jelent mind európai, mind amerikai és más nemzetközi fegyvergyártók számára – írja a Politico.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×