Véget ért a tárgyalási maraton és felszállt a füst: 136 nappal a választások után, a két tartaléknap letelte után került sor a szövetségi köztársaság történetében negyedik nagykoalíció megkötésére.

Két kérdés okozta a legnagyobb fejtörést a tárgyalások utolsó óráiban: a kétosztályos egészségügyi rendszer megszüntetésére, illetve a határidőhöz nem kötött munkaszerződések kialakítására támasztott szociáldemokrata igény. Végül kompromisszum született, az egészségügyi rendszerről például egy bizottság fog dönteni 2019-ben. 

Még szavazni kell a megállapodásról

Az SPD akkor léphet ismét koalícióra az uniópártokkal, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A voksolást három hét alatt bonyolíthatják le, az eredmény március 3-4-re várható. Siker esetén szakértői várakozások szerint húsvét környékén megalakulhat az új kabinet. 

Nagy kérdés azonban Kiss J. László szerint, hogy ki tudja majd egyesíteni a pártot. "Emlékezzünk vissza a bonni pártkongresszusra, amelyen a jelen levő delegátusok 56 százaléka szavazott a formális koalíciós tárgyalások megkezdésére. A márciusi eredményben is bizonyosan tükröződni fog ez a megosztottság."

Angela Merkel kancellár a tárgyalások végeztével bejelentette, hogy a CDU egy pártkongresszuson dönt a koalíciós szerződés elfogadásáról.

A miniszteri pozíciók

A szociáldemokrata párt nagyon jól jött ki a tárgyalásokból, hat tárcát sikerült megszerezniük, köztük olyan kulcsminisztériumokat, mint a pénzügyminisztérium, a külügyminisztérium és a munkaügyi és szociális minisztérium, de a környezetvédelmi tárca élére is ők delegálhatnának vezetőt.

Martin Schulz, az EP egykori vezetője tehát mégis kormányzati szerepet kap. A hitelessége ezzel megrendült

Kiss J. László szerint, mivel korábban ő beszélt leghangsúlyosabban arról, hogy nem akar újabb koalíciót a kereszténydemokratákkal, és hogy nem akar Angela Merkel alatt minisztériumi vezető lenni.

Értesülések szerint Olaf Scholz hamburgi polgármester, a szociáldemokrata párt alelnöke lenne a pénzügyminiszter és lényegében ő lenne az alkancellár, rá hárulna tehát a Merkellel való közvetlen egyeztetés. Martin Schulz pedig lemond a pártelnöki tisztségéről, és ezt Andrea Nahles eddigi SPD-frakcióvezetőnek (korábbi munkaügyi miniszternek) adná át.

A CDU-nak hat tárca jutott. Peter Altmaier, a kancellári hivatal minisztere veszi át a gazdasági minisztériumot, míg párttársa, Ursula von der Leyen marad a védelmi tárca élén. Altmaier helyére az eddigi belügyminiszter, Thomas de Maiziere kerülhet, aki 2005 és 2009 között már betöltötte ezt a tisztséget. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vezetésére Julia Klöckner, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője az esélyes. Ők adhatják az oktatási minisztérium vezetőjét és hozzájuk tartozik majd a fejlesztéspolitika.

A CSU kapja a közlekedési tárcát és a fejlesztési segélyekért felelős minisztériumot, és legfőképpena megerősített hatáskörű belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet. Az ő személyes karrierje itt csúcsosodik ki, hiszen Berlinben szövetségi miniszter lesz. Marcus Söder pedig tavasszal átveszi a bajor miniszterelnöki pozíciót.

"Ezzel a nagykoalícióval a hatvanévesek politikai nemzedéke menti át magát még négy évre,

és a nemzedékváltás a német politikában az elkövetkező években elkerülhetetlenné válik" - mondta Kiss J. László, a Corvinus egyetem tanára.

Megállapodás a menekültügyről

A koalíciós szerződés szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra összpontosít a gazdasági versenyképesség megtartása érdekében - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellára, a CDU vezetője.

"Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és a válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira" - emelte ki Angela Merkel. "A stabil pénzügyek kormányunk kézjegye" - tette hozzá.

A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben.

"Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni"

- tette hozzá.

Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke kiemelte, hogy a szerződés hozzájárulhat a társadalmi megosztottság felszámolásához.

Az SPD vezetője, Martin Schulz azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás révén irányváltás következhet az Európai Unió (EU) történetében. Leszögezte, hogy Németország hajlandó több pénzt befizetni az EU költségvetésébe. Közölte: az unió intézményeinek megerősítésében együtt kell működni Franciaországgal.