Infostart.hu
eur:
387.82
usd:
334.14
bux:
122158.24
2026. március 3. kedd Kornélia

Fehéroroszország hasznot húz a Nyugat és Moszkva közti feszültségből

Az ukrán válság a hidegháború óta nem látott mélypontra juttatta a nyugati hatalmak és Oroszország közötti kapcsolatokat, szakemberek szerint azonban van egy olyan állam, amely hasznot húz a feszült viszonyból. Ez Fehéroroszország, amelynek autokrata vezetőjét, Aljakszandr Lukasenkát nemrégiben még "Európa utolsó diktátorának" tartotta az Egyesült Államok és az Európai Unió.

Az AP amerikai hírügynökség elemzése szerint Lukasenka nemzetközi presztízsének erősödését várja attól, hogy országa biztosítja a helyszínt az ukrán konfliktusban érintett felek közötti béketárgyalásokhoz. A tízmilliós kelet-európai ország lakossága pedig sokat profitál abból, hogy itt dolgozzák, illetve csomagolják át az orosz embargó által érintett uniós élelmiszeripari termékek egy részét, mielőtt Oroszországba szállítják őket. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az utóbbi három hónapban megduplázódott a tengerparttal nem rendelkező ország halexportja. Moszkva az ellene az ukrajnai beavatkozás miatt szankciókat alkalmazó államokból származó élelmiszeripari termékekre vezetett be embargót.

Az Oroszországba irányuló élelmiszer-kivitel rendkívül fontos keményvaluta-bevételt jelent Minszk számára, értéke 2013-ban 5,7 milliárd dollár volt. Az idei évre vonatkozó adatok még nem ismertek, az európai élelmiszerimport nagymértékű növekedése viszont azt jelzi, hogy az Oroszország, valamint az EU-tag Lengyelország és Litvánia közé ékelődött állam jelentős hasznot húzhat az orosz korlátozásokból.

"Lukasenka azt reméli, hogy Fehéroroszország hidat képezhet majd Kelet és Nyugat között, amiért mindkét oldalnak egyaránt fizetnie kell" - közölte egy független fehérorosz elemző. Aljakszandr Klaszkovszkij hozzátette: "Lukasenka szereti azt a közmondást, amely szerint egy nyájas borjú két tehéntől kap tejet".

Mivel a fehérorosz elnök mind az ukrán, mind pedig az orosz vezetéssel jó viszonyt ápol, országa ideális terep az ukrajnai helyzet megoldását célzó béketárgyalásokra. Oroszország és a nyugati hatalmak is támogatják, hogy továbbra is Minszkben rendezzék a tanácskozásokat.

Amíg a Nyugat elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezelésével foglalkozik, addig nem irányul annyi figyelem az országot két évtizede vaskézzel irányító Lukasenkára, mint korábban, noha a független média és az ellenzék továbbra is erősen el van nyomva Fehéroroszországban. "Az ország változáson megy keresztül: páriából elfogadható szereplővé válik" - mondta Klaszkovszkij.

Ezt a folyamatot Minszk meg is próbálja a lehető legnagyobb mértékben kihasználni, a fehérorosz kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyal egy lehetséges hitelszerződésről, a fehérorosz gazdasági miniszter pedig nemrégiben egy londoni konferencián próbált befektetőket keresni az országba.

"Lukasenka felismerte, hogy az orosz gazdaság nehéz helyzete miatt jelentős mértékben meg fog csappanni a Kreml által nyújtott anyagi támogatás, ezért új forrásokat próbál szerezni" - hangsúlyozta Jaroszlav Romancsuk, egy fehérorosz kutatóintézet vezetője.

A volt szovjet tagköztársaságban a jövő novemberben tartanak elnökválasztást, az országnak pedig óriási szüksége van bevételekre. Minszknek ugyanis a következő évben mintegy 4 milliárd dollárnyi adósságot kell törlesztenie, ez pedig rendkívül magas összeg egy olyan állam számára, amely "mindössze" 5,8 milliárd dollár valutatartalékkal rendelkezik.

Sztanyiszlav Suskevics volt fehérorosz államfő, jelenlegi ellenzéki vezető szerint "Lukasenka demokráciát fog játszani, mint minden alkalommal, amikor pénzre volt szüksége". "A Nyugatnak elég rövid a memóriája" - tette hozzá.

Bár az elnök most látszólag a nyugati hatalmak felé fordul, Fehéroroszország legfőbb támogatója minden bizonnyal továbbra is Moszkva marad, amely olcsó energiával és alacsony kamatozású hitellel látja el az országot. Bár Oroszországot dühíti, hogy nyugati szomszédja hasznot húz az orosz embargóból, a Kreml szükségesnek látja, hogy megőrizze egyik legfontosabb politikai és katonai szövetségesét.

Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország az amerikai, az európai uniós és a kínai gazdasági hatalom ellensúlyozására májusban kereskedelmi uniót - Eurázsiai Gazdasági Szövetséget - alakított, amelyhez januárban Kirgizisztán és Örményország is csatlakozni fog. A három ország 2010 óta vámuniót alkot egymással, számos kérdésben azonban már most nagyon eltérő állásponton vannak a felek Minszkben és Moszkvában.

A Lukasenka-rezsim nagyban függ az orosz támogatásoktól, az elnök azonban ennek ellenére a múltban számos kérdésben határozottan ellenállt az orosz nyomásgyakorlásnak. "Nem kényszeríthettek minket. Megbízható barátaitok voltunk és leszünk, de nem fogjuk eltűrni, ha megpróbáltok ártani nekünk. Nem bábuk vagyunk, akiket dróton rángathatnak" - jelentette ki nemrégiben Lukasenka.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×