Gyuricza Csaba arra figyelmeztetett, hogy sok esetben az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Annál is inkább, mert a 2022-es történelmi aszály után félő, hogy idén még nagyobb károkat okozhat a szárazság. Az új aszálystratégia a feladatokat és a lehetőségeket fésüli össze.

„Azon túlmenően, hogy várjuk az állami szerepvállalás felerősítését, a kormány támogatását és az unió segítségét, mindenkinek saját magának is felelőssége, nagyon komoly lehetősége és feladata is van. Muszáj változtatni az elmúlt 20-50 év berögzült gyakorlatain, és alkalmazkodni kell a megváltozó körülményekhez” – hangsúlyozta a MATE rektora. Azt is elmondta:

a tanulmányban az aszály elleni védekezés három fő irányát azonosították.

Ezek egyike a csúcstechnológiai megoldások alkalmazása a víz megtartása érdekében. A természetes körülmények között a felszínre, a talajba kerülő vizet helyben kell megtartani, nem szabad hagyni elpárologni, hanem minél nagyobb mennyiséget fel kell használni belőle a növénytermesztésben. A párolgást pedig talajműveléssel, tápanyag-utánpótlással és a talajborítottság növelésével lehet megakadályozni. A professzor szerint nagyon sok ilyen módszer van, és messze nem használjuk ki az ezekben rejlő lehetőségeket.

Ezt követheti az öntözés fejlesztése a felszíni vizek bevonásával, csatornarendszerek építésével vagy a tárolókapacitás bővítésével. A harmadik pedig a már használt víz, vagyis a szennyvíz tisztítás utáni hasznosítása. „Ebben is óriási lehetőség rejlik Magyarországon, amit szintén nem használunk ki. Pedig ezekkel több százezer hektárral növelhetnénk az öntözött terület nagyságát” – mondta Gyuricza Csaba.

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem által kidolgozott új aszálystratégia ősszel jelenhet meg.