Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay

Több mint egy évszázad után leállt a termelés az egyik legrégebbi magyar csempegyárban

A termelés átkerült Romániába, így megszűnt a hazai burkolólapgyártás egyetlen korszerű üzeme.

Romániába költöztették a Zalakerámia Romhányban található üzemének gyártósorait. A nógrádi egységben megszűnt a termelés, már csak logisztikai feladatokat végzi itt a Zalakerámia Zrt. - írja a Magyar Kerámia Szövetség közleménye nyomán a sokszinuvidek.24.hu.

A vállalat romhányi gyárában, aminek jogelődje az 1922-ben a Lloyd Társaság által alapított Romhányi Építési és Kerámiagyár volt, szétszerelték a teljes technológiai sort, a berendezéseket pedig átszállították Romániába.

A Nógrád vármegyében található üzem 4,5 millió négyzetméter gyártókapacitással rendelkezett, és 2017-ben, 5 milliárd forint értékben egy új gyártósort is beüzemeltek, ám most befejeződött a termelés, a továbbiakban Romhányon csak logisztikai feladatokat látnak el.

A közleményben azt írják, a következő időszaktól a Zalakerámia Zrt. termelése a Tófeji gyáregységre korlátozódik. A magyar piac ellátása a Tófeji gyárból, valamint a szomszédos országokban lévő Lasselsberger gyártó üzemekből fog történni, többek közt abból az üzemből, ahová most a romhányi eszközök kihelyezésre kerültek.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×