Október ötödikén először sajtóhírként jelent meg, hogy a Nagy Márton vezette tárca hatályon kívül helyezi a vendégmunkás törvényt, hogy egy sokkal szigorúbb jogszabályt készítsenek elő. Igaz, konkrétumok azóta sem jelentek meg - írja az Economx, akik úgy értesültek, idén már nem is lesz új vendégmunkás törvény.

A kormányzat részéről az indokolás azóta is arról szól, hogy a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően. Ugyanakkor a törvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy azt még június tizenharmadikán fogadta el a törvényhozás, és akkor még a benyújtó gazdaságfejlesztési miniszter részéről semmilyen aggodalom nem volt érzékelhető.

A parlament által korábban elfogadott vendégmunkás törvény úgy szólt, hogy a javaslat feladata meghatározni a vendégmunkás munkavállalásának engedélyezési szempontrendszerét.

Az azóta is részletes kidolgozásra váró dokumentumban az áll: "ennek alapján vendégmunkás Magyarországon csak meghatározott harmadik országból érkezően, meghatározott létszámban és olyan foglalkozásban vállalhat munkát, amelyet számára a munkavállalási részletszabályok nem zárnak ki".

A portál értesülése szerint október ötödikéig a Gazdaságfejlesztési Minisztérium nem tudott megállapodni a vendégmunkások számában, az érintett munkakörökben, de a kibocsátó országokban sem. Azt írják, a bizonytalanság nem csupán politikai szempontból okozhat problémákat, ugyanis jelenleg sem a munkaerő-igénylők, sem pedig a munkaerő-kölcsönzők nem tudhatják biztosan, hogy a megállapodásokat sikerül-e betartani.

Több esetben pont a külföldi vendégmunkások biztosították egy-egy magyarországi üzem termelő kapacitását, így megmentve a magyarok munkáját is

- áll a cikkben.

Hozzáteszik, mivel szerdán nem lépett hatályba a vendégmunkás törvény, számos kérdés megválaszolatlan maradt. Például, hogy elvileg először a foglalkoztatónak az országhatárokon belül kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra, és csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést megelőzve jöhet szóba a vendégmunkások bevonása, az azonban nincs tisztázva, hogy ezt milyen módon tudja bizonyítani a foglalkoztató.

Bor Katalin, a minősített kölcsönzőként bejegyzett Humán Centrum cégvezetője azt mondta a portálnak, hogy akárcsak a legtöbb EU-tagállamban, Magyarországon is alkalmaznak kvótarendszert, melynek értelmében évente 62 ezer harmadik országbeli állampolgárt lehet foglalkoztatni munkavállalási engedéllyel. A jogszabály szerint a miniszter állapítja meg az évente foglalkoztatható külföldiek létszámát, de arra vonatkozóan, hogy ezt pontosan ki követi, és ki juthat egyáltalán információhoz arról, hogy hogyan áll éppen az adott évi létszámkeret, semmilyen előírás nincs.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke azt mondta az Economxnak:

bár sokakban felmerült, hogy célszerű lenne még idén életbe léptetni egy vendégmunkás törvényt, de erre már nincs reális esély, nincs ugyanis elég idő kidolgozni és elfogadtatni a keretszabályozást.

A portálnak azt is elárulta, a jövő évre tervezett új jogszabály összefoglaló jelleggel már csak vendégmunkásokról beszél, nem különbözteti meg külön a harmadik országból érkezőket. Továbbá szigorítani fog a munkaerő-kölcsönzők működésén, létszámán, és a külföldi munkavállalók foglalkoztatási feltételein is. A szakszervezeti elnök azonban leszögezte: a konglomerátum a magyar munkavállalók védelmét tartja elsődlegesnek. Ugyanakkor vágyálomnak nevezte, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben minden üres álláshelyet magyar munkavállalókkal tudjanak feltölteni a munkáltatók.

A Liga Szakszervezetek számos szempontot rögzítene az új vendégmunkás törvényben, Mészáros Melinda reményei szerint ezek a javaslatok minimum utalás szintjén megjelennek majd az új vendégmunkás törvényben.