eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország cégtársa beszél a PwC (Pricewaterhouse Coopers) könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég régiós konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián 2015. november 19-én, ahol a közép- és kelet-európai országok áfacsalás-elleni közös fellépési lehetőségeit vitatják meg nemzetközi és hazai szakértők.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Váratlanul kevés magyar vállalatot érintett hátrányosan a világjárvány

Világjárvány, szakemberhiány, árfolyam-ingadozás, bizonytalan gazdasági növekedés, kiberfenyegetettség – sorrendben ezektől tartanak a legjobban a PwC által megkérdezett magyar vállalatvezetők.

Magyarországon a megkérdezett cégvezetők 65 százaléka szerint a globális és a magyar gazdaság növekedési üteme is gyorsulni fog, minden második vállalatvezető pedig létszámnövekedéssel kalkulál az idén – közölte a PwC Magyarország.

A PwC Magyarország idén tizedik alkalommal kérdezte meg a hazai vállalatvezetőket, az iparágukkal összefüggő várakozásaikról és növekedési lehetőségeikről. A kutatásba, amely 2020 októbere és 2021 januárja között zajlott, 240 magyarországi vállalat vezérigazgatóját vonták be, akik egyebek mellett az autóiparban, a gyógyszer- és egészségiparban, a technológia-, infokommunikáció- és szórakoztatóiparban tevékenykednek.

A közleményben Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa elmondta, hogy a felmérés alapján

a vállalatok 38 százalékát nem érintette hátrányosan a járványhelyzet.

Azok a vállalatok, amelyek működésére negatívan hatott a pandémia, a legtöbben 2022-re teszik, hogy teljesítményük eléri a járvány kitörése előtti szintet.

A GDP-vel és a vállalat árbevételével összefüggésben a legtöbben úgy vélekednek, hogy

2020 volt a "szűk esztendő", 2021-re gyors kilábalást várnak

– tette hozzá Koncz Barbara, aki szerint a felmérés rámutatott, hogy a járvány okozta válságot átmenetinek érzik a cégvezetők, amely kezelésének kulcsa a képzett, jó egészségnek örvendő szakképzett munkaerő, a digitalizáció, valamint a kockázati tényezők vállalati stratégiába építése lesz.

A vállalatvezetők növekedési terveiből kiderült, hogy a válaszadók 78 százaléka működési hatékonyságának javításával, 59 százalékuk pedig új termék vagy szolgáltatás piacra dobásával kívánja biztosítani cége nyereségességét a következő 12 hónapban.

A közleményben Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója elmondta, a magyar vezérigazgatók több mint háromnegyede digitális transzformációra tervez többet költeni, 77 százaléka költséghatékonysági kezdeményezésekbe invesztál. Az viszont nem jó hír, hogy csökkent a külpiaci fókusz, ugyanis a digitális transzformáció mellett az export a legjobb eszköz a sikerhez – tette hozzá Lőcsei Tamás.

A PwC elemzése azonban a cégvezetők aggodalmaira is rámutatott: a válaszadók mintegy 82 százalékánál a kockázati tényezők rangsorában első helyen a pandémia és más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség áll. A világjárványt a szakemberhiány és az árfolyam-ingadozás követi, nyomában a bizonytalan gazdasági növekedéssel és a kiberfenyegetettséggel. Mindezek mellett a válaszadók 50 százaléka a növekedő adóterhektől tart, ami az előző évhez képest 30 százalékpontos növekedés, valós veszélynek tartják, hogy a pandémia alatt bevezetett gazdaságfenntartó támogatásoknak ez lesz a forrása.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 08:55
×
×
×
×