1 °C
A koronavírus-járvány hatására gyökeresen átalakult a világ nagyobb vállalatvezetőinek legfontosabb kockázati rangsora, és első helyre ugrott a munkaerő megtartásával, megszerzésével kapcsolatos kockázat – mondta Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója a cég globális felmérését ismertető sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.
A vezérigazgató a globális tanácsadó cég 1300 cégvezető megkérdezésével készített felméréséről kiemelte: a járvány kitörésekor szembesült mindenki azzal, hogy nem tudja megoldani a megfelelő végzettségű és számú munkaerő rendelkezésre állását egy adott időben. A KPMG CEO Outlook című felmérésében a világ 11 országának 1300 vállalatvezetője vett részt. A kutatást minden évben elvégzik, az idei január-februári felmérést rendhagyó módon a nyár végén megismételték, abban több mint 300-an adtak választ.
Az év elején még a 12. helyre rangsorolták a cégvezetők a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is.
Jelezte: a kutatás szerint 2020 elején még minden második, nyár végére viszont már csak minden harmadik cégvezető bízott vállalata árbevételének 2,5 százalékot meghaladó éves növekedésében a következő három évre.
Rózsai Rezső elmondta:
a munkaerő és a HR felértékelődött, személyes problémává vált a vezetők számára is a távmunka bevezetése a személyes jelenlét hiánya miatt.
A digitális átalakulásnak ugyanakkor erős humán aspektusa van, a munkavégzés gyors megváltozása gyors átképzést igényelt. Példaként említette, hogy a KPMG-nél digitálisan kellett új munkatársakat toborozni, betanítani és munkába állítani, több mint 100 új munkatársat vettek fel a járvány első hulláma alatt.
Kiemelte: a munkaerőpiaci helyzet azért is vált elsődleges kockázattá világszerte, mert a tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy cégnek mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitási számítás.
Kitért arra, hogy a digitalizáció fontosságáról a járvány hónapjai megerősítették a cégvezetőket: ötből négy vezető szerint kiemelt figyelem jutott erre a területre a karanténidőszakban. Év elejéhez képest
felerősödtek bizonyos trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás vezérfonallá váltak
az üzleti stratégia kialakításában. Kedvező fejleménynek nevezte azt, hogy a vállalatok átfogó és nem "szigetszerű" informatikai fejlesztéseket valósítanak meg vagy terveznek megvalósítani.
Nem csak arról van szó, hogy a cégvezetők a járvány hatására átértékelték a kockázatokat, hanem arról is, hogy a cégvezetők a járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba. A másik erős hatás az esélyegyenőség, az egyenlő bánásmód mozgalmak hatása Rózsai Rezső szerint, ez a szemlélet beépül a cégek működésébe.
Ismertetése szerint
a vírus miatti korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása.
Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra: 65 százalékuk jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi. A fenntarthatósággal minden érdekcsoport erősebben kezdett foglalkozni, a befektetők részéről pedig ez alapvető szempont lett.
Kórász Tamás, a KPMG partnere, az üzleti tanácsadás vezetője elmondta: az iparágankénti felmérés alapján
a cégek 75 százaléka éveket ugrott előre a digitalizációban,
új fejlesztések bevezetésében. A digitalizációt támogatók aránya 80 százalékos, amit az otthoni munkavégzés kényszerített ki. Számos folyamat, a számlamenedzsment, a beszerzés vagy a terméktervezés is otthonra került át, mindez komoly digitális igényt támasztott a szervezeteken belül. A választ adók 60 százaléka hisz a digitalizációban, a feltörekvő technológiákban. A kutatásban részt vevők szerint meg kellett szervezni a digitális ügyfélkiszolgálást, az oktatásban, egészségügyben vagy akár a biztosítási kárfelmérésben is új módszereket kellett kialakítani.
