Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Hands Holding Globe Glass In Green Forest - Environment Concept
Nyitókép: RomoloTavani/Getty Images

Nyugat vs. Kelet: itthon a jobboldali szavazók a környezettudatosabbak – kutatás

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói évekre visszamenőleg vizsgálták a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatát a budapesti kerületekben, és megfigyeléseik alapján arra jutottak, hogy a magasabb baloldali szavazataránnyal rendelkező kerületekben átlagosan kisebb mértékben nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza az InfoRádióban azt mondta, a szocializmus utóhatásai miatt más a trend itthon, mint Nyugat-Európában.

Bár a környezettudatos magatartást a közvélemény hajlamos a baloldali politikai beállítottsághoz társítani, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói ellenkező eredményre jutottak Magyarországon. A kutatás a 2013 és a 2020 közötti időszakot vizsgálta a szelektív hulladék arányának, illetve az aktuális választási adatok felhasználásával. Az ötletgazdák elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy igaz-e az a nyugaton megfigyelhető tendencia, amely szerint a jobboldali szavazók kevésbé viselkednek környezettudatosan. A kutatás egyik fő résztvevője, Ráti József az InfoRádióban azt mondta, megfigyelhető adatokkal akarták letesztelni, hogy itthon mennyire érvényesek ezek a toposzok. A felmérés során teljesen új megközelítést alkalmaztak.

A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza közölte: az eredmények alapján az inkább a jobboldalhoz köthető budapesti kerületekben több szelektív hulladékot gyűjtenek az emberek. A kutatásból az is kiderült, hogy az évek során

kevésbé csökkent a jobboldaliak aránya azokban a kerületekben, ahol magasabb volt a szelektív hulladék aránya, ami arra utal, hogy a fővárosban környezettudatosabbak a jobboldali szavazók.

A nyugat-európai trend mást mutat, ott inkább a baloldal karolja fel a témát, és csatlakoznak a pártokhoz, politikusokhoz, szervezetekhez a szimpatizánsok. Nyugaton főként a baloldali pártok, mozgalmak hangoztatják, hogy törekedni kell arra, hogy még zöldebbek és fenntarthatóbbak legyünk, míg a jobboldaliak szkeptikusabban állnak a kérdéshez.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Ráti József a magyarországi kutatás eredményének okait taglalva felidézte, hogy a kommunista rendszer alatt nem igazán volt kitüntetett szerepe a környezetvédelemnek és a fenntarthatóságnak, „nagyon sok piszkos iparág létesült” akkoriban Magyarországon. Utóbbi elsősorban baloldali politikai kezdeményezés volt, ezért az egyetemi oktató szerint a baloldali pártokkal szimpatizálók körében megmaradhatott ez a hozzáállás, mert nagyon sokan beleszülettek abba a politikai rendszerbe. Ráti József azt gondolja, valószínűleg ennek az utóhatásai érvényesülnek napjainkban is, nemcsak Magyarországon, hanem több kelet-közép-európai államban is, ahol jelen volt a szocializmus.

A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza hozzátette: folytatni fogják a kutatásokat, és időről időre újra végeznek majd hasonló felmérést. Bízik benne, hogy megfelelő minőségű adatok állnak majd a rendelkezésükre a jövőben is. Mint fogalmazott, nagyon érdekes trend rajzolódott ki idehaza és Kelet-Közép-Európában a környezettudatossággal kapcsolatban. Figyelni fogják a következő években, hogy lesz-e bármi változás az emberek hozzáállásában a politikai hovatartozást is figyelembe véve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×