Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Magyar Péter miniszterelnök a frakcióvezetõk napirend elõtti felszólalására reagál az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. június 23-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar Péter öt napra figyelmeztetett

Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását – emlékeztett közösséi oldalán a miniszterelnök.

A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás – írta szombaton Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök.

Mint ismeretes, a jövő héten kétnapos rendkívüli ülést tart a parlament; hétfőn – többek között – lefolytatják az Alaptörvény 17. módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját, majd a képviselők szavaznak is az indítvány elfogadásáról.

A kormányfő korábban 12 pontban foglalta össze a javaslat-csomagot:

  • 12 éves (vagy háromciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
  • A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
  • Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
  • Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
  • Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
  • Kevesebb sarkalatos törvény.
  • Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
  • A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
  • A közpénz védelmének erősítése.
  • A vármegyék visszanevezése megyékre.
  • Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
  • Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×