A Mol százhalombattai finomítója az ország energetikai központja, ahol tavaly októberben egy tűzeset történt, aminek nyomán kicsit több mint ötven százalékos kapacitással tud csak működni a finomító – benzinből kicsit nagyobb, gázolajból kicsit kisebb arányú a teljesítmény. Zajlik az ütemezett javítási munka, szeptember 20-a környékén indulhat el teljes kapacitással, ami segíteni fog az ellátásbiztonság fenntartásában – mondta Magyar Péter.

Ennek a finomítónak is fontos a hűtés, ahogy a paksi atomerőműnek, de itt a Dunamenti Erőmű és a Mol már 2018, a rekord alacsony vízállás után elvégezte a szükséges szivattyútelep-áthelyezést, amit valamiért Pakson nem végeztek el. Ám így is szüksége van a létesítménynek segítségre, plusz szivattyúkat kell biztosítania a vízügynek és az államnak a Mol számára, hogy a Dunából vizet emelhessen ki a hűtéshez – mondta Magyar Péter.

A nagy elektromosáram-fogyasztó cégeknél önkéntes korlátozást kértek 17 és 22 óra között. A rendszerirányító Mavir és a kormány is kapcsolatban áll ezekkel a cégekkel, folyamatosan látják, hogy ki milyen arányú kapacitáscsökkentést mikor tud vállalni. A Mol az egyik legnagyobb áramfelhasználó Magyarországon, a cég önkéntesen vállalt 65 megawattórás visszafogást, ami 40 százalékos csökkentés úgy, hogy a finomítónak és a kritikus infrastruktúrának működnie kell, hiszen ellátáskiesést nem okozhat a takarékoskodás – mondta. Hozzátette: elsősorban petrolkémiai és logisztikai egységekben fogja vissza a fogyasztását a Mol, amit megköszönt a kormányfő és példaként állított a többi cég elé.

„Mindenki jobban jár, ha önkéntesen vállalja az adott időszakban a kapacitáscsökkentést, mert a kormánynak hamarosan meglesz a módja arra, hogy rendezett módon, de szükség esetén lekapcsoljon teljes üzemeket, ha ez szükséges az ország villamosenergia-ellátásának egyensúlyához – szögezte le – Van olyan üzem, amely 15 megawattból 3-at tudott felajánlani, én azt tudom üzenni, hogy van ott még több is, ahol az a 3 van” – fogalmazott.

A kritikus időszak hétfőtől kezdődik a paksi atomerőmű kiesésével és azzal, hogy a hőkupola is eléri a csúcsát. Akkor a mostaninál jóval magasabb csúcsfogyasztást vár a Mavir, addig kell a megoldásnak készen lennie, az önkéntes visszafogásnak és a hatósági beavatkozásnak – összegzett.

Beszélt a dízel- és gázolajárakról is, kiemelve, hogy jóval a környező országok átlagára alatt van az itthoni árszint. Az Adria-vezeték helyzete miatt egész Európa és mi is rosszabb helyzetben vagyunk, mint voltunk márciusban, vagy tavaly-tavalyelőtt, mert a Hormuzi-szoros körüli konfliktus miatt kiesett jelentős kapacitás, az árak megemelkedtek, miközben az orosz dízel eltűnt a világpiacról. Mellette nyár van, amikor a legmagasabb a fogyasztás, illetve logisztikai problémák vannak, az uszályok nem tudnak a Dunán közlekedni, ez a Molnak is nehézséget okoz.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: Magyarországon van elég üzemanyag, az ellátás biztosított és ennek a helyzetnek a fenntartására törekszenek. „Igaz a villamosáramra, de az üzemanyag-piacra is: bolond időket élünk, rendkívüli időket élünk, tudomásul kell venni, hogy ez rendkívüli tetteket és áldozatokat is követel mindannyiunktól” – mondta.

A Duna hűtővizet és ipari vizet is jelent a Mol finomítójának, amely a víz nagy részét csak használja és azután visszaengedi a folyóba. Ezt a folyóból emelik ki egy 2018-ban a Dunába beljebb helyezett szivattyúval. Ám most olyan rendkívüli a helyzet, hogy ez nem volt elég, ezért az állam segítségével a vízművek egy mobil szivattyúállomást épített ki, ami átemeli a vizet a Dunából abba a csatornába, ami a két nagy üzemnek, a Dunamenti Erőműnek és a Molnak biztosítja a hűtő- és ipari vizet. A Duna további apadása esetén valószínűleg további szivattyúkat és csővezetéket kell kiépíteni, erre ígéretet kaptak az államtól, ezzel biztosítható, hogy extrém körülmények között is működjön a finomító.

Ellátásbiztonság: jövőre hatályba lép az az uniós szabály, amely kötelezővé teszi az orosz olajtól való leválást minden tagországnak. Már most is sok pénzt költöttek arra, hogy a cég két – magyar és szlovák – finomítója alkalmas legyen fenntartani az új körülmények között is az üzemanyag-ellátást, de nagy gondjuk, hogy továbbra sem tudják, hogy az Adria-vezeték képes-e a két finomító teljes körű ellátására.

„Hiába költünk el több mint 500 millió dollárt arra, hogy képessé tegyük a két finomítót nem orosz eredetű tengeri olaj fogadására, ha tesztekkel nem tudják, nem is akarják bizonyítani, hogy a vezeték képes az ellátásra. Eddig 7 millió tonna kőolajat szállítottak az Adria-vezetéken, ha a két finomítót teljesen rákapcsolják, ez felmegy 17 millió tonnára, ez nem játék” – szögezte le Hernádi Zsolt. És ha a 17 helyett csak 14-15 millió tonnát tud szállítani, az komoly gondot fog jelenteni a magyar, a szlovák és a dominóeffektus miatt az egész közép-európai ellátásbiztonságban.

Az energiamegtakarítással kapcsolatban kijelentette: az iparvállalatokat vezető kollégáknak most nem a zsebüket kell nézniük, hanem azt, hogy biztonságos maradjon az energiaellátás az országban. Mint mondta, a Mol is üzemeket állít le, aminek adott esetben több száz millió forintos költsége van naponta és nagyon komoly munkát is jelent.

Üzemanyagárak: benzin többé-kevésbé mindenhol van, a dízellel van problémája nemcsak Magyarországnak és a térségünknek, hanem az egész világnak. A Hormuzi-szoros kiesésével a világ dízelexportjának körülbelül 25 százaléka lett veszélyeztetett, az orosz piac kiesésével pedig már most a dízelfogyasztás 13 százaléka hiányzik a világpiacról. A jegyzésárakról azt mondta, hogy mióta az üzemanyagárstopot kivezették, azóta a dízel világpiaci ára 160 forinttal ment fel literenként – irgalmatlan pénzekről van szó és nem tudni, vége van-e a drágulásnak.

A magyar piac igénye dízel üzemanyagból augusztusban a jelen számítások szerint 356 millió liter lesz. Ebből mintegy 230 millió litert a Dunai Finomítóban állítanak elő, Szlovákiából importálnak további 95 millió litert, az exportot a Mol leállította. Még így is abban kell bízniuk Hernádi Zsolt elmondása szerint, hogy a nagykereskedők behoznak további dízelmennyiséget – ha ez nem történne meg, akkor baj lenne a hazai ellátásbiztonsággal. Ahhoz, hogy ez az import megtörténjen, a nagykereskedelmi árakkal a Molnak követnie kell a piaci drágulást. Mert ha nem így történik, ez 2022-ben látható volt, teljesen leáll az import, miközben olyan mértékben megnő a fogyasztás, ami ellátási problémákhoz vezet. „Hiába volt elméletileg elég anyag a normális fogyasztásra, semmilyen hatósági eszközzel nem lehet a benzinturizmust megállítani, meg fogják találni az emberek a módját, hogy a szabályokat kikerüljék” – mondta.

„Van még egy probléma, a logisztika, ugyanis ezen a Dunán uszályok nem tudnak jönni. Márpedig a legolcsóbb, leghatékonyabb szállítási útvonal Németország, vagy délről Románia, Szerbia felől eljöjjön az üzemanyag, az a Duna. Nemrég Szerbiában azt láttam, hogy a Dunán körülbelül 50 uszály állt lehornyozva különböző helyeken, nem tudtak továbbmenni. Ezt a problémát is meg kell oldanunk, összefogással” – ismertette a kihívásokat.

2025 októberi tűzeset a Dunai Finomítóban: több szerencsétlen körülmény összejátszásaként történt a tűzeset. A Barátságon vagy az Adria vezetéken érkező olaj először egy desztillációs üzembe kerül, itt zajlik az elsődleges feldolgozás, ami a kőolaj mintegy 50 százalékának lepárlását jelenti, innen megy további feldolgozásra mintegy 50 különböző üzembe a termék. Évente 2 milliárd liter dízel és 600 millió liter benzin jött ki ebből az üzemből, ez sérült meg a balesetben.

„Minden erőforrást arra irányítva, hogy ezt az üzemet mielőbb ismét munkába lehessen állítani, így is szeptember 22-re számolunk azzal a szerződések szerint, hogy a feldolgozást elkezdhessük, természetesen tesztüzemmel” – ismertette a helyzetet a Mol elnök-vezérigazgatója.

20 milliárd forint a javítás, de 500 millió dollár jelentkezik elmaradt haszonként az üzemben – közölte, még akkor is nagy pénz, ha ennek jó részét a biztosító meg fogja számukra téríteni.

A Mol a Shelltől vásárolt (cikkünk itt – lényegében a Kelet-Mediterrán térségben található Aphrodite gázmező fejlesztési projektje került a Molhoz): ez nem az első eset volt, mondta a cégvezető, 2003-ban például a Shell teljes romániai aktivitását vásárolta meg a magyar cég. Az Aphordite mező a Ciprushoz tartozó tengeri talapzaton fekszik, ennek a 35 százaléka lett a Molé. Ez egy megkutatott, lehatárolt gázmező, ami körülbelül 104 milliárd köbméter földgázt tartalmaz és 8 millió hordó kondenzátumot és más jól értékesíthető vegyi anyagot. Az operátora a Chevron lesz, a világ egyik legnagyobb olajtársasága, mellé társult be 35 százalékkal a Mol. Egy Egyiptomig tartó, mintegy 250 kilométer hosszú tenger alatti vezetéket építenek, hogy a gázt Egyiptomban eladhassák, illetve cseppfolyós formában a világpiacon értékesíthessék.

„Nagyon fontos és nagy lépés, ami mutatja, hogy nem álltunk le, továbbra is növekedni akarunk. A hatása olyan nagy lesz az európai piacra, mint a Neptun földgázmezőnek Romániában, aminek a beindulására mi is nagyon várunk, hogy segítse a földgáz-diverzifikációt Magyarország irányába” – közölte Hernádi Zsolt.

A kiskereskedelmi árakról Magyar Péter beszélt, kiemelve, hogy a magyar átlagárak a környező országokban mért szintek alatt vannak. Csak Szlovéniában, Horvátországban vannak kicsivel olcsóbb üzemanyagok a lakosság számára. A 27 tagállam közül Magyarországon olcsó a benzin, az árszint itthon a 3-4 legolcsóbb között van.

A védett ár 50 milliárd forintjába került naponta a költségvetésnek, ez évi 600 milliárd forintos összeg. A kalkulációk szerint a paksi atomerőmű kiesésének legalább havi 50 milliárd forintos költsége lesz, erre jön rá a cégek leállása által okozott hatás és minden más is – sorolta Magyar Péter. Cáfolta továbbá azokat az állításokat, hogy volt már ilyen vízállás, meleg is volt már, és ezért az atomerőmű leállítása indokolatlan. A szakemberek nem jó kedvükben teszik ezt, szakmai előírások vannak rá, lényegében a kormánytól függetlenül történik. Ráadásul az újraindítás minden erőműnél kockázatos, a paksi is az lesz.

„Azt szeretném tisztelettel, békésen kérni mindenkitől, hogy ezekben a napokban, sőt várhatóan hetekben, amikor a hazánk egy soha nem látott nehézségű, komplexitású energetikai krízishelyzettel néz szembe, akkor pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, világnézeti különbségektől függetlenül ne beszéljen a hazája ellen, ne terjesszen hamis információkat és főleg ne keltsen pánikot. Aki ilyet tesz, annak vállalnia kell a büntetőjogi felelősséget ezért” – jelentette ki.

A kormányfő egy az üzemanyagellátásra és az árakra vonatkozó kérdésre arról beszélt, hogy Magyarország mintegy 90 napnyi kőolaj- és terméktartalékkal rendelkezik, de a stratégiai készletekhez csak nagyon óvatosan, végső esetben lehet hozzányúlni.

Hangsúlyozta, hogy ha a magyar és a környező országok kiskereskedelmi árai között túl nagy különbség alakulna ki, az benzinturizmust indítana be, ami a határ menti térségekben jelentős készletkivonást és üzemanyaghiányt okozhatna. Hozzátette, a kormány folyamatosan figyeli az árakat, és ha elszabadulnának, be fognak avatkozni.