A politikus akkor azt közölte, hogy a tüntetésre várnak mindenkit pártszimpátiától függetlenül, akinek fontos a demokrácia, a jogállam, a demokratikus választás, a termőföldre és a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem, továbbá az, hogy a köztársasági elnöki intézmény megmaradjon, és ne szenvedjen helyrehozhatatlan csorbát. (Azóta a parlament törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén a képviselők támogatták, hogy a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény ne kerüljön ki a sarkalatos jogszabályok közül.)

A meghirdetett időpontra sokan összegyűltek a budai Várban a Sándor-palota előtt, megtelt a tér és a környező füves terület.

Színpadra állt Szűcs Gábor parlamenti képviselő (Fidesz; korábban influenszer a Megafonnál), aki szerint sokan nem értenek egyet azzal, ahogy Magyar Péter miniszterelnök kommunikál és hatalmat gyakorol. Arról beszélt, hogy a változásra szavazó emberek nem önkényt akartak. Megemlítette Szakács István volt megafonos influenszer esetét (erről például itt és itt írtunk). Azt állította, hogy személyre szabott jogszabályalkotás történik, ami elfogadhatatlan, és ha Sulyok Tamás köztársasági elnökkel ezt meg lehet tenni, akkor senki sem lesz kivétel. Szerinte a tervezett Alaptörvény-módosítás ahhoz a törvényhez hasonló, amely a Rákosi-rendszerben a koncepciós perek alapja volt.

Kifogásolta továbbá, hogy az alkotmánybírákat 70 évesen nyugdíjaznák és hogy senki sem lehet 12 évnél tovább parlamenti képviselő.

Ezután Szakács István is felment a színpadra, aki elmondta, hogy reggel hogyan jelentek meg náluk a rendőrök (ekkor felzúgott a „Mocskos Tisza!” rigmus a közönségben), hogyan vitték el, illetve hogy azt mondták neki, ebből még börtön is lehet. Közölte, hogy nem hátrál meg és mindenkit, aki egyetért velük, arra biztatott, hogy ne hallgasson és álljon ki a demokrácia mellett.

Szűcs ezután azt mondta, hogy nem szabad félniük, és emlékeztetett: a gonosz győzelméhez csak annyi kell, hogy a jók ne tegyenek semmit.

Következett a színpadon Tóth Elizabeth, a Magyar valóság TikTok-oldal alapítója, a migrációs paktum elfogadása elleni június 5- tüntetés szervezője. Egyebek mellett közölte: „a magyar nemzet Trianonja április 12-én jött el, és nekünk most jött el az idő, hogy harcoljunk az utcán azért, ami a miénk. Nézzük meg, kik ülnek most a parlamentben. A Tisza politikusai folyamatosan szégyenítik meg a Házat”.

Követelte például, hogy a kedd esti maratoni országgyűlési vitán „anyázó”, majd később bocsánatot kérő Kulcsár Krisztián mondjon le a mandátumáról. A kormányzati munkára alkalmatlannak nevezte a Tisza képviselőit. Számon kérte a miniszterelnökön, hogy azt mondta, nem lehet a sok munka miatt nyaralni menni, de most mégis azt teszi a NATO-csúcs után.

„A »szeretet országa« pont annyira demokratikus, amennyire ő alkalmas miniszterelnök. Ezért Magyar Péter félre akar tolni mindenkit, aki még féket és ellensúlyt jelentett. Ha nem megy parancsra, akkor úgy gondolja, menne erőből. De üzenem, kedves Magyar Péter, ez Varga Juditnál sem vált be, és nálunk sem fog. El fog jönni a nap, amikor az emberek felébrednek és azok is kérdéseket fognak feltenni, akik most még hisznek neki” – fogalmazott.

A Lex Sulyok szerinte arról szól, hogy maradnak-e olyan intézmények, amelyek képesek féket jelenteni. Orbán Viktort történelmi jelentőségű politikusnak nevezte, aki épített, míg Magyar Péter csak rombol, és eladja a magyarok jövőjét.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója ezután arról beszélt, hogy ők is kiállnak a köztársasági elnök mellett, és Sulyok Tamásnak is ki kell állnia mellettük, az alkotmányos rend, a jog és az igazság mellett mindvégig, és ő biztos benne, hogy „a köztársasági elnök nem adja meg magát egy ordenáré önkényúrnak”.

„Nem fog lemondani, mert nem hagyhatja el alkotmányos őrhelyét. Biztos vagyok abban, hogy elnökként, ügyvédként, felelős állampolgárként sosem fog aláírni semmilyen alkotmányellenes döntést vagy jogszabályt. Önmagáról szólót sem. Ebben Sulyok Tamásnak történelmi felelőssége van a magyar nemzet előtt” – közölte.

„A mi politikai közösségünk 99 százaléka tiszta. Becsülettel, tisztességgel tette a dolgát a politikában és a mindennapi életben. Építettük, építettétek az országot. Ezzel az erkölcsi tőkével figyelmeztetjük azokat, akik viszont a diktatúrát építik. Nincs megbékélés, nincs kiegyezés, nincs konstruktivitás. Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – közölte zárásul.

Osztie Zoltán plébános következett a színpadon. Úgy látta, most lábbal tiporják Sulyok Tamás méltóságát, embereket félemlítenek meg. Elmondása szerint látni kell, milyen összefüggések vannak a történések mögött.

„A háttérhatalom, a black rock óriási pénzügyi hatalma, vagyona 66-szorosa a magyar GDP-nek, ez felfoghatatlan összeg, ők állnak a történések és a kormányok mögött” – jelentette ki.

Megemlítette, hogy az Orbán-kormány 3800 templom restaurálását segítette és 200 új templomot épített, ami a nemzeti kincs ápolását és őrzését jelentette, nem azt, hogy a kormány „tömte az egyházat”.

Olyan közmegegyezésen alapuló értékhierarchiára van szükség szerinte, amely szabályozza az élet minden területét egyéni és közösségi szinten, és így egy kiengesztelődött magyar társadalom kibontakozását tudja szolgálni. Ez lenne egy nemzeti minimum.

Áder János volt köztársasági elnök következett, „Ria-ria, Hungária rigmusok” közepette. Úgy látja, hogy a demokráciát veszély fenyegeti, és a köztársasági elnököt alkotmánysértő módon akarják eltávolítani, és a legújabb alkotmánymódosítási terv a magyar jogállam szétverését jelenti. Deák Ferenc szerinte most ott lenne a Sándor-palota előtt és a törvényesség védelmében szólalna fel, közölve, hogy a törvények megsértése a rend fenntartását veszélyezteti.

Úgy látja, most 5 kérdést kell megvizsgálniuk:

1. Mire kapott felhatalmazást az új Országgyűlés és az új kormány?
2. A köztársasági elnök tervezett eltávolítása Alaptörvény-ellenes-e?
3. Miért veszélyes a közbeszéd látványos romlása?
4. Mi a hatalom valódi célja?
5. Miért vagyunk itt?

Áder János szerint a köztársasági elnök eltávolítását a tiszások a jogállami keretek között szándékoztak a nyilatkozataik szerint elérni, de a visszamenőleges jogalkotás, amivel 12 évre korlátoznák a képviselők mandátumát (ami az ellenzéki képviselők többségének újraindulását megakadályozná), nem felel meg ennek a normának.