Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
335.23
bux:
143946.59
2026. november 18. szerda Jenő
Ireneusz Nowak vezérõrnagy, a lengyel légierõ szemlélõje, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (b-j) sajtóértekezletet tart Lublinban 2026. július 30-án, amelynek hajnalán repülõ tárgy csapódott be a Lublintól mintegy 50 kilométerre, délre fekvõ Bilgoraj megyei Tarnawa-Kolonia falunál. A rendõrség egy krátert és roncsdarabokat talált a mezõn, személyi sérülés nem történt. A lengyel fegyveres erõk mûveleti parancsnoksága szerint az azonosítatlan tárgy Oroszország Ukrajna elleni éjszakai támadása idején csapódott be, és közvetlenül elõtte eltûnt a lengyel katonai radarokról.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Karol Zienkiewicz

A lengyelek szerint „sok robbanóanyagot” tartalmazott a becsapódott robotrepülő

A lengyel kormány szerint egy orosz H–101-es robotrepülőgép csapódott be Lengyelországban a csütörtöki, Ukrajna elleni nagyszabású légitámadás közben. Varsóban pénteken közölték: a rakéta nagy mennyiségű robbanóanyagot hordozott, miközben Moszkva feltűnően visszafogottan reagált az incidensre.

Hivatalosan is megerősítették a lengyel hatóságok, hogy egy orosz H–101-es manőverező robotrepülőgép zuhant le Kelet-Lengyelországban a csütörtökre virradó éjszakai, Ukrajna elleni tömeges orosz rakétatámadás során. A rakéta mintegy száz kilométert repült a lengyel légtérben, mielőtt a Lublin vajdaságban, Tarnawa-Kolonia közelében egy mezőgazdasági területen felrobbant.

A lengyel védelmi minisztérium szerint a H–101-es rendkívül veszélyes fegyver: a hagyományos robbanófej mellett akár nukleáris töltet hordozására is alkalmas. Az ügyészség helyszíni vizsgálata szerint a rakétában nagyon nagy mennyiségű robbanóanyag volt. A becsapódás csaknem tíz méter átmérőjű és öt méter mély krátert hagyott maga után.

A nyomozók hajtóműalkatrészeket, rakétadarabokat és talajmintákat is begyűjtöttek, majd később elrendezték a talajt és engedélyezték, hogy a gazda ismét használatba vegye.

A lengyel védelmi minisztérium helyettes vezetője, Cezary Tomczyk azt mondta: egyelőre semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni, még azt sem, hogy a légtérsértés szándékos volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre jelenleg nincs bizonyíték, és a választ várhatóan csak a hírszerzési vizsgálatok adhatják meg. Donald Tusk miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: az eddigi adatok alapján nincs ok azt feltételezni, hogy Lengyelország volt a rakéta célpontja.

Varsó szerint Oroszország az éjszaka folyamán mintegy hetven rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül húsz egy időben Lengyelország irányába tartott. A legtöbbet az ukrán légvédelem még ukrán légtérben megsemmisítette. A most becsapódott rakétát is követte egy ukrán vadászgép, a pilóta azonban húsz másodperccel a lengyel határ előtt megszakította az elfogási kísérletet, mert nem repülhetett be NATO-légtérbe.

Az incidens ismét felszította a vitát Lengyelország légvédelmi képességeiről.

A kormány nemrég Patriot-rendszerekhez tartozó PAC–3-as rakétákat adott át Ukrajnának, amit az ellenzék bírált. Donald Tusk most mégis azt mondta: paradox módon a történtek után akár további Patriot-rendszerek átadását is mérlegelhetik, mert Lengyelország érdeke továbbra is az, hogy Ukrajna ne veszítse el a háborút. Éppen a több Patriot az, amit Kijev is rendre kér nyugati támogatóitól, és amelynek licensz-alapú ukrajnai gyártását Trump amerikai elnök lebegteti.

A történtek nyomán Mark Rutte NATO-főtitkár újabb felelőtlen orosz lépésnek nevezte a lengyel légtér megsértését, Friedrich Merz német kancellár pedig úgy fogalmazott: az eset ismét bizonyítja Oroszország készségét az eszkalációra.

Moszkva ugyanakkor feltűnően visszafogottan kezelte az ügyet. A Kreml nem adott ki hivatalos kommentárt, az állami televíziók és a nagyobb orosz médiumok pedig lényegében hallgattak az incidensről.

Csupán néhány rövid hírügynökségi jelentés jelent meg, amelyek minden különösebb értékelés nélkül ismertették a lengyel bejelentést. Ezekben idézték a varsói védelmi minisztérium közlését, valamint idézték Donald Tusk korábbi nyilatkozatát is, miszerint jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a rakéta célpontja Lengyelország lett volna.

Nyitókép: Ireneusz Nowak vezérőrnagy (lengyel légierő), Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és Donald Tusk miniszterelnök (b-j) sajtóértekezletet tart Lublinban 2026. július 30-án.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×