A Reuters fülest kapott róla, Peking határozottan tagad: a hír szerint Irán egy 70 millió dolláros ügyletben heteknek belül 400 darab vállról indítható légvédelmi rakétát kapna Kínától. A kínai gyártású fegyvereket Pakisztánon keresztül szállítanák az országba, az ügyeletet egy hongkongi közvetítő céggel írták alá, de a valódi szállító a Kínai Népköztársaság egyik vállalata lesz – állítja forrásaira hivatkozva a Reuters.

A pekingi külügyminisztérium „teljességgel alaptalannak” nevezte a hírt és úgy fogalmazott, hogy „folyamatosan a béke és a konfliktus lezárása érdekében dolgozik”. Megszólalt a pakisztáni fegyveres erők képviselője is, „teljességgel kreáltnak és hamisnak” nevezve a spekulációnak minősített állítást.

Érdekes módon sem az iráni külügy sem az érintett hongkongi cég nem volt hajlandó reagálni a Reuters megkeresésére. Az amerikai-izraeli bombázások idején több olyan iráni létesítményt ért csapás, amelyek a rakéta és légvédelmi programok gerincét jelentették. A mozgékonyságot biztosító és kis egységek által használt vállról indítható rakéták kevésbé sebezhetővé tennék az iráni légvédelmet, amely eddig statikus és ezért könnyen célba vehető légvédelmi ütegekre hagyatkozott.

A Reuters állítása szerint a kínaiak QW-12 és FN-16, infravörös célravezetésű és főként alacsonyan szálló repülőgépek, helikopterek és drónok ellen bevethető rakétákat szállítanának. Mindez fenyegetést jelentene az egyelőre lebegtetett amerikai földi invázióra készülő csapatok számára. A Reuters korábban azt állította, hogy Irán hajó-elhárító cirkálórakétákat szerezhet be Kínából, de eddig semmi jele annak, hogy megtörtént volna az ügylet.

A tudósítás azért is érdekes, mert a hírügynökség közben egy másik cikket is közölt, amely azt latolgatja, hogy „Kína vissza tudná-e tartani Iránt”? Ji Vang kínai külügyminiszter hívások tucatjait kapta és több találkozót tartott az Öböl-országok képviselőivel, amelyek komoly gazdasági károkat szenvedtek és nagyobb kínai szerepvállalást akarna látni – részben azért, mert a háború „világossá tette az amerikai hatalom korlátait” – olvasható a jelentésben.

„Hatalmas a tisztelet az Öböl és Kínai között, ők nagy gazdasági partnerek ezért bármely gondot csendben említenek meg” – mondta egy Öböl-beli forrás. Az érintett arab államok azt remélik, hogy Peking a tárgyalásos megoldás felé tereli majd Iránt, amely jelenleg azt hangoztatja, hogy a háború előtti állapottal szemben, ellenőrzése alatt tartja majd a Hormuzi-szorost.

Az Öböl-államok ugyanakkor tudatában vannak, hogy

a kínai diplomácia lassan és óvatosan működik, továbbá, hogy egy elhúzódó háború Peking érdekében is állhat, mert így nyomás alá lehet helyezni az Egyesült Államokat.

Amerikában a lakosság többségét nem érdeklik a Trump-kormányzat érvei és csak az otthon tapasztalható drágulás szemüvegén át szemlélik a helyzetet.

A kínaiak közben közvetlen tárgyalásokat folytattak a jemeni húszikkal és elérték, hogy az ő tankereiket ne vegyék célba – tette hozzá a Reuters. Közben a háború kiszélesedését hozhatja, hogy első ízben egy egyiptomi kikötőben légicsapás ért két LNG-hajót. Mindez azt sugallhatja, hogy már a Szuezi-csatorna térsége sem lehet biztonságos energiaszállítási útvonal.