Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszél a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján a Várkert Bazárban 2023. november 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Újfajta területfejlesztés pörög fel idén Magyarországon

Az eddig kizárólag településalapú fejlesztéspolitika mellett idén már erőteljesen megjelenik a térségi alapú is - mondta Navracsics Tibor, aki arról is beszélt, hogy bizonyos esetben több pénz maradhatnak az önkormányzatoknál.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a gondola.hu-nak adott interjúban felidézte: 2024 januárjában egy olyan minisztériumi szervezetrendszer jött létre, amely példátlan lehetőséget biztosít a közigazgatás valamennyi résztvevője számára, ideértve az önkormányzatokat is. A kormányhivatalok, a területfejlesztési és az európai uniós források hasznosítását szolgáló intézményrendszer, valamint az önkormányzatok ügyeinek közös központi igazgatási egységének kialakításával mára minden adott ahhoz, hogy a partnerség legyen a közös nevező. Ennek legjobb példájaként a Versenyképes Járások Programot emelte ki, melynek kialakításánál számos ponton figyelembe vették az észrevételeket és javaslatokat.

A január 1-jén indult programról szólva emlékeztetett: annak keretében támogatás igényelhető térségi alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztése, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés és településüzemeltetés tárgyában is.

"Azt szeretnénk elérni, hogy 2025-ben már a gyakorlatban is megvalósuljon az az új területfejlesztési szemlélet, amelynek eredményeként az eddig kizárólag településalapú fejlesztéspolitika mellett erőteljesen megjelenik a térségi alapú is"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a Versenyképes járások program nem váltja fel a településalapú fejlesztési programokat, hiszen például a Modern városok program vagy a Magyar falu program kifejezetten sikeresek voltak. Ám ezekből a programokból kimaradtak a különböző települések közötti elemek, például a közlekedési infrastruktúra vagy a térségi közszolgáltatások fejlesztése.

Navracsics Tibor szavai szerint az új területfejlesztési szemlélet szervezeti, intézményi képviselője a Területfejlesztési Szolgálat, melynek alapvető feladata a kétirányú kapcsolattartás kialakítása, vagyis a szakpolitikai információk eljuttatása a területi szereplőkhöz és a térségi vélemények, tervek becsatornázása a kormányzati döntéshozatalba. A szolgálat emellett operatív segítséget is adhat például a fejlesztési dokumentumok összeállításában, illetve projektfejlesztésben.

A Versenyképes járások program megítélésében a tárcavezető értékelése szerint nem a politikai hovatartozás, hanem az anyagi szempontok játszottak nagy szerepet, a legfőbb kérdés tehát, hogy készek-e a városok a bevételüket megosztani. "Mindenkivel több körben leültünk egyeztetni, és szerintem januárban már egy olyan program indult útjára, amelyet többé-kevésbé mindenki elfogad és megért" - jelezte.

Hozzátette: az önkormányzatok finanszírozása kapcsán például megfogalmazódott annak lehetősége, hogy

ha az iparűzési adó növekménye nagyobb lesz, mint amit a Versenyképes járások program alapja jelent, akkor a jövőben további források maradhatnak az önkormányzatoknál.

Távlatosan pedig abban bízik, hogy 2026-2027-től a szolidaritási hozzájárulás is bekerül a Területfejlesztési Alapba - fűzte hozzá.

Az idei költségvetési törvény szigorítja az önkormányzati gazdálkodást - ismertette a miniszter, kiemelve: a faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára, a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érintő szabályozás, valamint az az előírás, amely szerint az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható, egyaránt az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitását és átláthatóságát fogják a növelni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 34 átlagos gazdasági erőt meghaladó járás közül 22 fővárosi kerület, itt a Budapesten kívüli Magyarországot csak 12 járás képviseli. 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt helyezkedik el, közülük 55 járás fejlettsége az országos átlag felét sem éri el - figyelmeztetett.

A megoldás alapját a miniszter a területfejlesztési szemlélet gyökeres átalakításában látja. Az új területfejlesztési törvény például már arra tesz kísérletet, hogy a közigazgatásiegység-alapú fejlesztéspolitika mellé a területiegység-alapú, a térségalapú fejlesztési politikát is behozza. Ennek egyik első kézzelfogható eredménye a Versenyképes járások program, amely a járásokat jelöli ki egyfajta fejlesztési célpontnak - jelezte.

Navracsics Tibor kitért a Magyarországnak járó uniós forrásokra is, kiemelve: az Európai Bizottság három operatív program esetében a források 55 százalékát függesztette fel, sőt a 2021-27-es pénzügyi időszakban hazánk a tagállamok élmezőnyében van az uniós források felhasználása tekintetében.

"Ugyanakkor tény, hogy a most felfüggesztett pénzek felszabadításához az Európai Bizottsággal további tárgyalásokra és megállapodásra van szükség. Abban bízom, hogy amikor a most megalakuló Európai Bizottság már üzemszerűen működik, a tárgyalásokat tudjuk folytatni, és talán tudunk még felszabadítani további európai uniós forrásokat" - mondta el a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×