Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (első sor, b3) beszél, mellette Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára (b2) és Vartus Gergely, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár (b) az EU kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozóján a Várkert Bazárban 2024. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

A jövőben is meghatározó maradhat a magyar EU-elnökég egyik fő prioritása

Reményeink szerint a decemberi EU-csúcson rögzítik, hogy a kohéziós politika a jövőben is meghatározó lesz az unió versenyképessége és a demográfiai helyzet javításában – mondta Navracsics Tibor, a kohéziós politikáért felelős miniszterek pénteki budapesti informális találkozója után.

A magyar EU-elnökség keretében tartott megbeszélésről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte: azt járták körül kollégáival, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a belső erőforrások mozgósításával lassítsák az EU-ban kialakuló demográfiai hanyatlást.

„A kohéziós politika egyike a magyar európai uniós elnökség prioritásainak.

Európa hanyatló demográfiai pozícióban van, a természetes születésszám szinte minden tagállamban csökken, ami óriási problémát jelent, elsősorban a kevésbé fejlett térségek elnéptelenedése miatt” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Szólt arról, hogy az elöregedés minden EU-társadalomra igaz, egyre nagyobb arányt foglalnak el azok a korcsoportok, amelyek gondoskodásra szorulnak, és szűkül azok aránya, akik elő tudják állítani a gondoskodáshoz szükséges anyagi támogatást. Külön problémát jelent a közép-, délkelet-európai, valamint a déli államokban az agyelszívás jelensége is, és Magyarország is kénytelen szembenézni azzal a tendenciával, hogy a fiatal képzett munkaerő az EU legfejlettebb területeire, az északnyugati és a nyugati tagállamokba megy.

„Megvitattuk, hogy a kohéziós politika a jövőben miként tud hozzájárulni ahhoz, hogy az elnéptelenedő térségekből a kivándorlás megálljon, és újra élet költözzön ezekbe a városokba és régiókba, és mit kell tennünk a gyermekvállalási kedv erősödése érdekében.

Célzott infrastrukturális fejlesztések, szociális juttatások, az egészségügy, az oktatáspolitika beruházásai is szóba jöhetnek, ezek életképessé és élénkké teszik ezeket a régiókat”

– fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Mint mondta, elképzeléseik szerint már az Európai Tanács november végi brüsszeli ülésén körbejárják a versenyképesség és a kohéziós politika összefüggéseit, és egy tanácsi következtetéssel rögzítik a jövő teendőit.

A miniszter kitért arra, hogy a tagállamok között az EU intézményeiben az elkövetkező többéves pénzügyi kerettervet előkészítő vita a kohéziós politika rövid és hosszú távú célkitűzéseire, pénzügyi kereteire és menetrendjére is vonatkozik.

Utalt arra, hogy két olyan uniós dokumentum jelent meg az év első felében, amely alapvető fontosságú a kohéziós politika szempontjából. Hozzáfűzte, hogy az Európai Bizottság kilencedik kohéziós jelentése a kohéziós politikát az elmúlt három évben jellemző fejlődési trendekről számol be, a másik pedig Enrico Letta volt olasz miniszterelnök jelentése a belső piac versenyképességéről.

„Várhatóan a jövő hét elején kerül nyilvánosságra egy harmadik dokumentum, amelyet egy másik volt olasz kormányfő, Mario Draghi készít az Európai Bizottság felkérésére. Ez a versenyképesség és a jövő kérdéseit járja körül, és reményeink szerint a kohéziós politika meghatározó szerepet fog játszani benne” – szögezte le Navracsics Tibor.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×