A Belügyminisztérium honlapján olvasható javaslat szerint a fővárosi kormányhivataltól kaphatnak a jövőben fizetési meghagyást a magánszolgáltatók, ha a pácienseik kezelése vagy az annak nyomán kialakult szövődmény ellátása az állami intézményekben fejeződik be − írja a Népszava.

Az ötlet nem új, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szinte hivatalba lépése óta rendre megemlíti egy-egy szakmai konferencián: „Vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek.” Legutóbb még a Portfolio konferenciáján arról beszélt, hogy a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk az esetleges szövődmények kezeléséért, annak ellenértékét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ki fogja számlázni. A mostani jogszabálytervezet a magánbiztosítók helyett már a szolgáltatókat említi.

A portál szerint

az állami kórházak leggyakrabban a protézisműtétek szövődményeinek ellátásában kényszerülnek kisegíteni a magánegészségügyet.

Előfordul, hogy a frissen beültetett ízületi protézis elfertőződik, ilyenkor szükség van az eszköz cseréjére is. De az már nem hagyományos, hanem úgynevezett revíziós protézis, ami sokkal drágább, mint az, amit el kellett távolítani.

A magánszolgáltatóknak eddig is kötelező volt szerződniük úgynevezett háttérszolgáltatásokra az állami kórházakkal, például intenzív ellátásra, illetve azoknak a szövődményeknek a kezelésére, amelyek már meghaladták a szakmai lehetőségeiket. E szolgáltatásokért egy és ötmillió forint közötti évi díjat kértek egy-egy magánellátótól a közintézmények attól függően, hogy rendelkezésre állásról vagy effektíve az ellátás kiszámlázásáról is szólt a szerződés.

A legtöbb esetben a magánszolgáltató csak az úgynevezett „készenléti” éves díjat fizette a közkórháznak, a többit az egészségbiztosítóval számolta el az intézmény.

A portál azt írja: arra kérdésükre, hogy mekkora szolgáltatástömeg és közpénzkiadás terheli az állami szektort a magánellátóknál keletkezett szövődmények kezeléséért, a NEAK nem tudott pontos számot mondani. Azt válaszolták: „A hatálybalépést követően – a szabályozás gyakorlati alkalmazásával – lesznek pontos adatok ezekről az esetekről.”

Közölték azt is: A társadalmi egyeztetésen lévő tervezet célja, hogy ha valakit a magánellátásban nem a szakmai szabályoknak megfelelően kezelnek, és emiatt állami ellátásban szükséges tovább kezelni, akkor az utóbbi költségét a felelős magánszolgáltató köteles legyen az Egészségbiztosítási Alap számára utólag megtéríteni. Mint írták, ez azért fontos, mert a magánellátásból eredő profit a magánszolgáltatónál jelenik meg, ezért joggal várható el, hogy a szolgáltató viselje a tevékenységével járó kockázatot is, mintegy szavatolva munkája minőségét.