Vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek, a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk az esetleges szövődmények kezeléséért, és ennek ellenértékét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ki fogja számlázni – mondta az egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio egy korábbi konferenciáján. Takács Péter a HírTV-ben is beszélt a magánellátás és az állami egészségügy viszonyáról, kifejtve, hogy egy százalék alatt van azoknak a fekvőbetegeknek az aránya, akit magánszolgáltatók látnak el, és nem cél az, hogy ezt tovább erősítsék.

Most megjelent a témában egy jogszabálytervezet a Belügyminisztérium honlapján. Elfogadása esetén

a magánszolgáltatóktól fogják behajtani azoknak a kezeléseknek a költségét, amelyeket náluk kezdtek el, de egy szövődmény vagy váratlan helyzet miatt állami intézményben kellett befejezni.

A NEAK szerint ez azért fontos, mert a magánellátásból eredő profit a magánszolgáltatónál jelenik meg, ezért joggal várható el, hogy a szolgáltató viselje a tevékenységével járó kockázatot is, mintegy szavatolva munkája minőségét, és ha egy szakszerűtlen ellátás miatt további állami kezelésre szorul a páciens, akkor annak költségét a felelős magánszolgáltató köteles legyen az Egészségbiztosítási Alap számára utólag megtéríteni.

Ez nem teljesen új intézkedés, inkább csak egy pontosítás – mondta az InfoRádióban Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

"A magánszolgáltatóknak ez idáig is rendelkezniük kellett úgynevezett háttérintézményi szerződéssel, amely ezt szabályozta, és ezért általában éves vagy havi díjat fizettek az adott közellátó intézménynek, ahova továbbküldték a pácienst, ha az szükséges volt. A jogszabály abban hozna változást, hogy

nemcsak egy rendelkezésre állási díjat, hanem magáért az ellátásért, annak költségéért is helyt kell állni majd a magánszolgáltatónak"

– mondta Lancz Róbert. Hozzátette: ez vállalható, de nehezen tervezhető költség, ugyanis nagyon nehéz meghatározni, hogy pár százezer vagy millió forintról van-e szó. Véleménye szerint mindazonáltal ezeknek az eseteknek a száma alapvetően nagyon kevés.

Az elnök szerint a magánegészségügynek a biztosítási oldalon kell alkalmazkodnia ehhez a tervezett változáshoz. "Érdemes megvizsgálni, hogy a biztosítótársaságok be tudják-e emelni a kockázati csomagba az így felmerülő költségeket, természetesen biztosítási díjért" – fogalmazott.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közlése szerint az érintett esetek átlagos számáról csak a jogszabály hatályba lépését követően, tehát a szabályozás gyakorlati alkalmazása során lesznek pontos adatok.