eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 3. vasárnap Kornélia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán-termében 2023. december 4-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szijjártó Péter: a külpolitika az ország fizikai és gazdasági biztonságát garantálja

Súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe ma Európa, a helyzet hatékony kezeléséhez pedig a magyar külpolitika szuverenitásának fenntartására, a nemzeti érdek érvényesítésére van szükség minden külső nyomásgyakorlás ellenére is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői meghallgatásán.

A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa ma van a legrosszabb biztonsági helyzetben a hidegháború lezárása óta, a kontinensen és annak a közvetlen szomszédságában is háború dúl, mindezt pedig tetézi az immár nyolc éve tartó migrációs válság.

"Tehát ebben a biztonsági kontextusban kell a magyar külpolitikai stratégiát sikerre vinni, amelynek a szuverenitásából jottányit sem engedtünk az elmúlt időszakban, és nem fogunk a jövőben sem (.) Ezen külpolitika legfontosabb célja és kötelessége, hogy az ország fizikai és gazdasági biztonságát garantálja" - szögezte le.

A három legfőbb biztonsági kihívás közül először is az ukrajnai fegyveres konfliktust említette, és arról számolt be, hogy az európai stratégia egyértelműen megbukott, Oroszországot nem sikerült térdre kényszeríteni, nem került közelebb a béke, ugyanakkor az elrendelt intézkedések súlyosan ártottak a tagállamok versenyképességének.

"Ennek ellenére a mai napig azt látjuk, hogy a béke szándéka helyett fegyverek érkeznek térségünkbe" - figyelmeztetett. Majd hozzátette, hogy tévednek, akik azt állítják, hogy a harctéren van a megoldás, mivel ott kizárólag halottak vannak és pusztítás, illetve azoknak sincs igazuk, akik szerint a harctéri fejlemények közelebb visznek majd a békéhez.

Üdvözölte, hogy a NATO-tagok többsége felelősségteljes magatartást tanúsított azzal, hogy érvényben maradt az előző heti külügyminiszteri találkozón az a döntés, amelynek értelmében mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, mivel ez a harmadik világháború kirobbanásának kockázatával járhatna.

Illetve tudatta, hogy a Kijev számára megfogalmazott reformjavaslatokba magyar kezdeményezésre az is belekerült, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek jogait. Emlékeztetett, hogy az ukrán kormány minden eddigi ígérete üresnek bizonyult ezen a téren, miközben Magyarországnak egyértelmű elvárása a 2015 előtti állapot visszaállítása az ukrajnai kisebbségi jogokat illetően.

Szijjártó Péter ezután kitért a közel-keleti helyzetre, és hangsúlyozta, hogy annak eredője az Izrael ellen elkövetett brutális merényletsorozat, amelyre válaszul terrorellenes művelet indult, ennek sikere pedig az egész világnak érdeke. Rámutatott: elejét kell venni az államközi háború kirobbanásának, a térségben ugyanis ez beláthatatlan következményekkel járna, ezért

a nemzetközi közösségnek felelősségteljesen kell viselkednie, hogy így legalább a remény megmaradjon az Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez való visszatérésre.

Illetve fontos magyar szempontként hozta fel, hogy meg kell óvni a civilek életét, az európai biztonság szempontjából kulcsfontosságú Egyiptom stabilitását fenn kell tartani, és minél előbb szabadon kell az összes túszt bocsátani.

Leszögezte, hogy a konfliktus kitörésekor gyorsan sikerült hazajuttatni az Izraelben rekedt magyarokat, a Gázai övezetben tartózkodó tizenöt állampolgár közül tizennégyet kimenekítettek, csak azt nem, aki maradni kívánt. Továbbá a Hamász által elrabolt öt, magyar állampolgárságú személy közül hármat már elengedtek, két, fogságban lévő férfiről tudni még, és az ő kiszabadításukon is dolgozik a kormány.

A tárcavezető végül a migrációt is érintette, és közölte, hogy tavaly 275 ezer, s idén több mint 200 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg Magyarország déli határán.

"Továbbra is ellenállunk azon brüsszeli nyomásnak, amely arra irányul, hogy valamifajta kvóták szerint Európában kerüljenek szétosztásra illegális migránsok" - mondta. Ennek kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy az európai uniós bevándorláspolitika egyenes következménye nyugaton a növekvő terrorveszély, a párhuzamos társadalmak kialakulása és a bandaháborúk gyakoribbá válása.

Kijelentette, hogy a migráció és a terrorizmus ördögi kört alkot egymással, ezért a kormány támogatja a terrorellenes fellépést világszerte, hazánk a műveletekhez erejéhez mérten hozzájárul, például a jövő évben katonákat vezényelnek Csádba is.

Illetve sérelmezte, hogy az embercsempészek már több esetben is automata fegyverrel lőttek a magyar határőrökre. "Ehhez képest hallani a brüsszeli nyilatkozatokat, hogy szükségünk van a migránsok által behozott ambíciókra és lendületekre. Köszönjük szépen, az ilyen típusú ambícióra és lendületre nekünk itt, Magyarországon egészen biztosan nincsen szükségünk" - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Az Európai Unió országai tudatosan törekednek arra, hogy féken tartsák a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Magyarország kibocsátását a globális skálán még statisztikailag is nehéz kimutatni, mégis komoly erőfeszítéseket tesz a klímasemlegesség eléréséért. Zay Balázzsal, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×