eur:
411.21
usd:
392.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke (b) és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke (k) távozik az Andreas Norlénnal, a svéd parlament elnökével folytatott tárgyalások helyszínéről Stockholmban 2023. március 7-én. A Hende Csaba vezette parlamenti delegáció Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja előtt látogatott az északi országba.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Caisa Rasmussen

A svédeknek még várniuk kell a magyar politikusokra

Még mindig nem lehet tudni, hogy az Országgyűlés mikor szavazza meg Svédország NATO-csatlakozását, és a dátumot illetően a témáról folytatott legutóbbi parlamenti vita sem szolgált információkkal. Az viszont kiderült, hogy meglesz a hozzájárulás, tehát már csak az időpontja a kérdéses.

A kormány támogatja Svédország NATO-csatlakozását, de azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években svéd részről nagyon sok sértő kijelentés hangzott el – mondta a parlamenti vitában Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott: mi nem akarunk beleszólni a svéd belpolitikába, de a kölcsönös tisztelet alapján elvárnánk, hogy ez fordítva is így legyen, különösen, ha ez az ország ennyire a szövetségesünké szeretne válni. Tegyük oda azt is, hogy a parlament azért küldött delegációt, hogy ezeket a kérdéseket tisztázva, és amikor visszajött, akkor arról döntött, hogy szétválasztja a finn és a svéd ratifikáció kérését, mert eltérő benyomásai voltak a két kérdésről. Mi azt várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, és ez azért lenne fontos, hogy minél nagyobb arányban lehessen megszavazni a svéd NATO-csatlakozást.

Tehát ne siessük el,

várjuk meg, amikor eljön az a pillanat és meglesz az a többség, amit tapasztaltunk a finn csatlakozási jegyzőkönyv ratifikációja esetében.

A DK-s Vadai Ágnes szerint Svédország hadereje és demokratikus elköteleződése hozzájárul ahhoz, hogy a NATO tovább erősödjön, a kormány pedig nem támasztott érdemi feltételeket a csatlakozni kívánó ország felé, mégis eltelt 8 hónap.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy látja, hogy Magyarország külpolitikai megítélése soha nem látott mélységbe került a késlekedés miatt.

A szocialista Harangozó Tamás azt is tudni véli, hogy mi van a háttérben: "igaziból az ok a svédek sarokban tartásával az uniós pénzekhez hozzáférni? - tette fel a költői kérdést. Majd úgy folytatta: minden magyar ember érdeke, hogy ezek az uniós pénzek megérkezzenek. Megvan a feltétele: azokat a törvényeket kéne behozni, amelyekkel rendbe rakják a jogállamiság kérdését Magyarországon. Ott tart ma a magyar kormány megítélése, hogy a "lőtéri kutyát nem érdekli", hogy önök kit zsarolnak meg, így nem fogunk pénzhez jutni, egyébként nem kellene több országot nemcsak évekre, hanem évtizedekre vagy generációkra magukra haragítani, de nem csak magukra, hanem minden magyar emberre, mert "ehhez maguknak nincs joguk".

A fideszes Illés Boglárka szerint a kormánypártok támogatják a svédek NATO tagságát, de még vannak viták, amelyeket nem sikerült lezárni. Nem rajtunk fog múlni, hogy Svédország tud-e csatlakozni a NATO-hoz – ígérte a kormánypárti képviselő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×