Infostart.hu
eur:
389.53
usd:
335.96
bux:
123506.87
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke (b) és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke (k) távozik az Andreas Norlénnal, a svéd parlament elnökével folytatott tárgyalások helyszínéről Stockholmban 2023. március 7-én. A Hende Csaba vezette parlamenti delegáció Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja előtt látogatott az északi országba.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Caisa Rasmussen

A svédeknek még várniuk kell a magyar politikusokra

Még mindig nem lehet tudni, hogy az Országgyűlés mikor szavazza meg Svédország NATO-csatlakozását, és a dátumot illetően a témáról folytatott legutóbbi parlamenti vita sem szolgált információkkal. Az viszont kiderült, hogy meglesz a hozzájárulás, tehát már csak az időpontja a kérdéses.

A kormány támogatja Svédország NATO-csatlakozását, de azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években svéd részről nagyon sok sértő kijelentés hangzott el – mondta a parlamenti vitában Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott: mi nem akarunk beleszólni a svéd belpolitikába, de a kölcsönös tisztelet alapján elvárnánk, hogy ez fordítva is így legyen, különösen, ha ez az ország ennyire a szövetségesünké szeretne válni. Tegyük oda azt is, hogy a parlament azért küldött delegációt, hogy ezeket a kérdéseket tisztázva, és amikor visszajött, akkor arról döntött, hogy szétválasztja a finn és a svéd ratifikáció kérését, mert eltérő benyomásai voltak a két kérdésről. Mi azt várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, és ez azért lenne fontos, hogy minél nagyobb arányban lehessen megszavazni a svéd NATO-csatlakozást.

Tehát ne siessük el,

várjuk meg, amikor eljön az a pillanat és meglesz az a többség, amit tapasztaltunk a finn csatlakozási jegyzőkönyv ratifikációja esetében.

A DK-s Vadai Ágnes szerint Svédország hadereje és demokratikus elköteleződése hozzájárul ahhoz, hogy a NATO tovább erősödjön, a kormány pedig nem támasztott érdemi feltételeket a csatlakozni kívánó ország felé, mégis eltelt 8 hónap.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy látja, hogy Magyarország külpolitikai megítélése soha nem látott mélységbe került a késlekedés miatt.

A szocialista Harangozó Tamás azt is tudni véli, hogy mi van a háttérben: "igaziból az ok a svédek sarokban tartásával az uniós pénzekhez hozzáférni? - tette fel a költői kérdést. Majd úgy folytatta: minden magyar ember érdeke, hogy ezek az uniós pénzek megérkezzenek. Megvan a feltétele: azokat a törvényeket kéne behozni, amelyekkel rendbe rakják a jogállamiság kérdését Magyarországon. Ott tart ma a magyar kormány megítélése, hogy a "lőtéri kutyát nem érdekli", hogy önök kit zsarolnak meg, így nem fogunk pénzhez jutni, egyébként nem kellene több országot nemcsak évekre, hanem évtizedekre vagy generációkra magukra haragítani, de nem csak magukra, hanem minden magyar emberre, mert "ehhez maguknak nincs joguk".

A fideszes Illés Boglárka szerint a kormánypártok támogatják a svédek NATO tagságát, de még vannak viták, amelyeket nem sikerült lezárni. Nem rajtunk fog múlni, hogy Svédország tud-e csatlakozni a NATO-hoz – ígérte a kormánypárti képviselő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

A szerdai kormányülésen előterjesztést tesz a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: Ukrajna 30 napja blokkolja az olajszállítást hazánk felé a Barátság kőolajvezetéken, a magyar kormány szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a korábban megtámadott létesítmény működését.

„Végig vele vagyok!” – Orbán Viktorról posztolt az amerikai elnök

Donald Trump amerikai elnök támogatásáról biztosította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a közelgő magyarországi parlamenti választáson a Truth Social közösségimédia-platformján közzétett bejegyzésében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Egy biztos: Európa nincs felkészülve a rá váró pokoli hőségre és következményeire

Egy biztos: Európa nincs felkészülve a rá váró pokoli hőségre és következményeire

Miközben az Európai Unió újabb klímacélt tűzött ki maga elé, melynek értelmében 2040-ig 90%-kal kell csökkentenie a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest, addig a klímaalkalmazkodás érdekében tett erőfeszítések továbbra sem elegendőek. A problémát nagyrészt ez esetben is az egységes működés hiánya okozza, így az alkalmazkodási politika széttöredezett és a segítség gyakran túl későn érkezik. Ezért Európa jelenleg nincs felkészülve egy, a világátlagot várhatóan meghaladó négyfokos felmelegedésre és annak várható következményeire, miközben az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőséges események már most is súlyos veszteségeket okoznak Európa-szerte - áll egy új jelentésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×