Infostart.hu
eur:
383.49
usd:
329.5
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke (b) és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke (k) távozik az Andreas Norlénnal, a svéd parlament elnökével folytatott tárgyalások helyszínéről Stockholmban 2023. március 7-én. A Hende Csaba vezette parlamenti delegáció Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja előtt látogatott az északi országba.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Caisa Rasmussen

A svédeknek még várniuk kell a magyar politikusokra

Még mindig nem lehet tudni, hogy az Országgyűlés mikor szavazza meg Svédország NATO-csatlakozását, és a dátumot illetően a témáról folytatott legutóbbi parlamenti vita sem szolgált információkkal. Az viszont kiderült, hogy meglesz a hozzájárulás, tehát már csak az időpontja a kérdéses.

A kormány támogatja Svédország NATO-csatlakozását, de azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években svéd részről nagyon sok sértő kijelentés hangzott el – mondta a parlamenti vitában Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott: mi nem akarunk beleszólni a svéd belpolitikába, de a kölcsönös tisztelet alapján elvárnánk, hogy ez fordítva is így legyen, különösen, ha ez az ország ennyire a szövetségesünké szeretne válni. Tegyük oda azt is, hogy a parlament azért küldött delegációt, hogy ezeket a kérdéseket tisztázva, és amikor visszajött, akkor arról döntött, hogy szétválasztja a finn és a svéd ratifikáció kérését, mert eltérő benyomásai voltak a két kérdésről. Mi azt várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, és ez azért lenne fontos, hogy minél nagyobb arányban lehessen megszavazni a svéd NATO-csatlakozást.

Tehát ne siessük el,

várjuk meg, amikor eljön az a pillanat és meglesz az a többség, amit tapasztaltunk a finn csatlakozási jegyzőkönyv ratifikációja esetében.

A DK-s Vadai Ágnes szerint Svédország hadereje és demokratikus elköteleződése hozzájárul ahhoz, hogy a NATO tovább erősödjön, a kormány pedig nem támasztott érdemi feltételeket a csatlakozni kívánó ország felé, mégis eltelt 8 hónap.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy látja, hogy Magyarország külpolitikai megítélése soha nem látott mélységbe került a késlekedés miatt.

A szocialista Harangozó Tamás azt is tudni véli, hogy mi van a háttérben: "igaziból az ok a svédek sarokban tartásával az uniós pénzekhez hozzáférni? - tette fel a költői kérdést. Majd úgy folytatta: minden magyar ember érdeke, hogy ezek az uniós pénzek megérkezzenek. Megvan a feltétele: azokat a törvényeket kéne behozni, amelyekkel rendbe rakják a jogállamiság kérdését Magyarországon. Ott tart ma a magyar kormány megítélése, hogy a "lőtéri kutyát nem érdekli", hogy önök kit zsarolnak meg, így nem fogunk pénzhez jutni, egyébként nem kellene több országot nemcsak évekre, hanem évtizedekre vagy generációkra magukra haragítani, de nem csak magukra, hanem minden magyar emberre, mert "ehhez maguknak nincs joguk".

A fideszes Illés Boglárka szerint a kormánypártok támogatják a svédek NATO tagságát, de még vannak viták, amelyeket nem sikerült lezárni. Nem rajtunk fog múlni, hogy Svédország tud-e csatlakozni a NATO-hoz – ígérte a kormánypárti képviselő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×