Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Budapest, 2022. október 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) kormányülésen vesz részt a Karmelita kolostorban 2022. október 19-én.  Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Döntés született: a kormány ismét kihirdeti a veszélyhelyzetet

A kormány a novembertől életbe lépő alaptörvény-módosítás jogi kereteinek megfelelően újra kihirdeti az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzetet – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).

Azt írták, hogy az erről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben, emellett a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó törvényjavaslatot is.

Mivel a veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok az Országgyűlés májusi döntése értelmében november 1-jétől megváltoznak, a jelenleg érvényes veszélyhelyzetet szükséges megszüntetni és az új alaptörvényi felhatalmazásoknak megfelelően a veszélyhelyzetet újra ki kell hirdetni.

A különleges jogrend fenntartására továbbra is szükség van, hiszen a Magyarországgal szomszédos Ukrajnában a fegyveres konfliktus és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa elhúzódik, sőt a háború és a szankciók gazdasági hatásai Magyarországot is rendkívüli helyzet elé állítják – emelték ki.

A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára megteremti a hatékony és gyors döntéshozatal jogi kereteit a háború elől menekülők megsegítéséhez, valamint Magyarország fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságának védelméhez.

A rendeletekre azért van szükség, mert november 1-jén életbe lép az az alkotmánymódosítás, amely a korábbi hat különleges jogrend – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet – helyett három különleges jogrendet határoz meg:

  • hadiállapot,
  • szükségállapot és
  • veszélyhelyzet.

A most megjelent kormányrendeletek ennek megfelelően egyrészt megszüntetik, másrészt az új alkotmányos kereteknek megfelelően, 30 napra újra kihirdetik a háború miatt szükséges veszélyhelyzetet, illetve meghosszabbítják az október 31-én hatályos veszélyhelyzeti rendeletek hatályát, így ezek továbbra is hatályosak és alkalmazhatóak maradnak.

Emellett a kormány él azzal a lehetőséggel, amelyet az Országgyűlés hétfői törvénymódosítása teremtett meg, miszerint a kabinet kezdeményezheti a veszélyhelyzet legfeljebb 180 nappal történő meghosszabbítását, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Miután a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó háború továbbra is fennáll, a kormány a parlament elé terjeszti a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályok meghosszabbítását 180 nappal - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×