Történelmi kudarcnak tartaná a magyar kormányfő az Oroszország ellen tervezett újabb uniós szankciós csomag esetleges elfogadását az Európai Bizottság elnökének írt levelében. Orbán Viktor szerint a tervezett lépések nem csak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de az Európai Unió egységét is az ukrajnai invázióval szembeni fellépésnél. Úgy vélte: a csomag az energiaárak további emelkedését, a legkiszolgáltatottabbak terheinek további növekedését eredményezné anélkül, hogy Brüsszel érdemi erőfeszítéseket tenne a hatások enyhítésére. Hozzáteszi: Brüsszelnek nem szabad olyan helyzetet teremtenie, amelyben a szankciók Magyarországnak nagyobb kárt okoznak, mint Oroszországnak. Ursula von der Leyen szerdán arról beszélt: az Európai Bizottság hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Iparági egyeztetést tartottak Magyarország energiabiztonságáról az unió által tervezett olajembargó miatt. A tanácskozást a miniszterelnök hívta össze - közölte sajtófőnöke, de részleteket nem hozott nyilvánosságra a megbeszélésről. A találkozón Orbán Viktor mellett több miniszter és államtitkár mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a MOL és az MVM elnök-vezérigazgatója, az energiahivatal elnöke, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke vett részt a Karmelita kolostorban.

Magyarország nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdekének nevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítését a külgazdasági és külügyminiszter, miután Alekszej Lihacsovval a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Isztambulban. Szijjártó Péter azt mondta: az orosz konszern képes a beruházás végrehajtására. A tárcavezető kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél nagyobb mértékben önellátó tudjon lenni az energiatermelésben, és ehhez kapacitásokra van szükség, a legnagyobb sajátenergia-előállítási kapacitás lehetőségét pedig az atomenergia jelenti.

Ukrajnának összesen 6,1 milliárd eurónyi támogatásra vállaltak kötelezettséget a varsói donorkonferencia résztvevői. Magyarország 37 millió eurós felajánlást tett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ötpontos csomagot ismertetett. Elmondta: Magyarország készen áll, hogy egy iskola és kórház újraépítésében részt vegyen Kijev térségében, vagy másutt Ukrajnában. A belső menekülteknek mobil otthonokat ajánl fel, az Ukrajnából Magyarországra érkező diákoknak pedig ezer ösztöndíjas helyet ad. Emellett vállalja sebesült ukrán katonák ellátását magyar kórházakban, számbeli korlátozás nélkül. Végül pedig lehetővé teszi 130 ezer gyermek ellátását speciális kórházakban.

Hatékonyabb uniós fellépést vár Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a közös értékek védelmében az Európai Parlament. Az EP állásfoglalásában felszólította az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi romlása ellen, valamint arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásainak lehívására készült nemzeti tervekeit, amíg nincs javulás a jogállamiság helyzetében.

Tárgyalásokat kezdene az új kormánnyal az egykori akadémiai kutatóhálózat visszatéréséről az MTA elnöke. Freund Tamás az Inforádió Aréna című műsorában: elmondta: a koncepció már megvan, a részletekről pedig még egyeztet Maróth Miklóssal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökével. Freund Tamás azt reméli: ha együtt fordulnak a kormányhoz, akkor meg tudják győzni, hogy a kutatói hálózatnak az akadémiánál van a helye. Az MTA elnöke szerint nem feladata a kormányzatnak, hogy megítélje, melyik alapkutatásra lesz majd valamikor a jövőben szükség. Hozzátette: a kormány a prioritásait az alkalmazott kutatás és innováció területén, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon keresztül tudja érvényesíteni.

Kedvezőnek értékeli a jelenlegi magyarországi járványhelyzetet a koronavírussal foglalkozó kormányzati portál. A honlap szerint az ötödik hullám visszahúzódott, és ez a magas átoltottságnak is köszönhető. A beoltottak száma 6,4 millió, 60 százalékuk már a harmadik oltást is felvette, 290 ezren pedig már a negyedik oltást is kérték. A kórházi oltópontokon minden pénteken lehet felvenni az oltást akár időpontfoglalás nélkül is, és továbbra is lehet online is időpontot foglalni. A kormány az Ukrajnából érkező menekültek számára is biztosítja a koronavírus elleni oltás lehetőségét.

Az eddig hivatalosan közöltnél jóval többre, csaknem 15 millióra becsüli a koronavírus-járvány halálos áldozatainak tényleges számát a WHO. A világszervezet tagországaiban a bejegyzett halálos áldozatok száma mintegy 6,2 millió. A friss jelentés a hivatalos számokat kiegészítette azon elhunytak számával, akik a koronavírusos fertőződés előtt már más súlyos betegségekben szenvedtek, de az egészségügyi ellátórendszerek túlterheltsége miatt nem kapták meg időben a megfelelő ellátást, illetve hivatalosan más betegségben haltak meg, de koronavírusra nem is tesztelték őket.