Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, mutasson "valódi elkötelezettséget" az európai értékek védelmét célzó, az uniós szerződések hetes cikke szerinti eljárásban.

A képviselők "elfogadhatatlannak" nevezték, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletét nem hajtja végre. Leszögezték: minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat. Kijelentették: az Európai Unió Tanácsában nincs szükség az egyhangú döntéshozatalra ahhoz, hogy megállapítsák: egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének. "Ideje minden eszközt bevetni az uniós értékek védelme érdekében" - fogalmaztak.

Az EP-s állásfoglalás megjegyezte, hogy noha az Európai Bizottság áprilisban hivatalosan elindította az uniós költségvetés védelmét szolgáló, úgynevezett feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben, Lengyelország ellen nem indult ilyen eljárás.

A képviselők felszólították az uniós bizottságot és a Tanácsot, hogy ne hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország estében a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásaihoz kapcsolódó nemzeti terveket. Erre - mint írták - csakis akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtotta valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlást és az összes bírósági ítéletet.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja mindennek kapcsán kiadott közleményében kijelentette: "nemet mondunk a Magyarország és Lengyelország elleni szégyenletes támadásokra".

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta:

ideje abbahagyni az évek óta tartó "abszurd vádaskodásokat", és tiszteletben tartani a magyarok jogát a saját országukhoz.

"A valóságban azért támadnak minket, mert az európai baloldal nem képes elviselni azt, hogy Magyarországon egy nemzeti kormány van hatalmon, amely határozottan kiáll a klasszikus európai értékek és hagyományok mellett, és szembe megy az európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gyermekvédelem" - fogalmazott.

Hidvéghi kiemelte: amikor tizennyolc évvel ezelőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, egyértelmű volt számára, hogy a négy évtizedes szovjet uralom után hová akar tartozni: olyan szabad közösségbe, amely a kölcsönös tiszteletre épül és a hagyományos európai értékeken alapul. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy azóta Brüsszel, és különösen az Európai Parlament, "önelégült, posztmodern boszorkányüldöző klubbá vált", amely mindenkire egy szűk és radikális ideológiát akar ráerőltetni. Ha pedig valaki ellenáll, ahogyan Magyarország teszi, akkor szankciókkal és agresszív támadásokkal kezdik el zsarolni - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében emlékeztetett: az EP állásfoglalása arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy

minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia annak biztosítására, hogy Magyarország és Lengyelország polgárai és lakosai ne maradjanak ki az uniós forrásokból származó előnyökből

azért, mert kormányaik megsértették a jogállamiság elvét.

"Csak és kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz hazánk mikor férhet hozzá" - fogalmazott.

Úgy vélekedett: a magyar kormány állításaival szemben az Európai Unió nem ideológiai-, vagy politikai "boszorkányüldözést" folytat, mindössze a közös értékeken alapuló szabályok és normák betartását követeli meg az uniós pénzek tisztességes és átlátható felhasználásának garanciái mellett.

"Itt az ideje, hogy a kormány cselekedjen és megtalálja a kompromisszumot az unióval. Minden egyes nap ugyanis, amellyel csúszik a nekünk járó források lehívása, súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak és a magyar embereknek" - tette hozzá a szocialista képviselő.