Érdemben nagyon régóta nem nő a magyar lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása. 2010 és 2020 között évi 1-2 százalékot növekedett a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, 2020-ra lett a friss zöldség-gyümölcs fogyasztásunk 130-140 kiló/fő/év. Az utóbbi négy évben stagnálás mutatkozik. A zöldségre, gyümölcsre fordított kiadások viszont dinamikusan emelkedtek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

• 2010-ben az egy főre eső zöldség-gyümölcs-kiadás 30 ezer forint volt,
• 2020-ban ez több mint megduplázódott, 70 ezer forint lett, és
• az elmúlt négy évben azt becsüljük, hogy 100-120 ezer forint/fő/éves szintre növekedett

– mondta, hozzátéve: ez 1000-1200 milliárd forintos fogyasztói kiskereskedelmi forgalmat jelent. Tehát

míg mennyiségben a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása stagnált vagy csak picit növekedett, addig a rájuk fordított kiadások az elmúlt 15 évben három- vagy négyszeresükre emelkedtek.

Mint magyarázta:

• egyrészt drágább lett a zöldség és a gyümölcs, ez az infláció.
• Másrészt megnőtt az igény az előre kiszerelt, kicsomagolt, mosott, tisztított, konyhakészebb termékek iránt, amelyeknek az ára fajlagosan növekszik.

Hiszen ha nem a földes sárgarépát akarjuk megvenni lédig kiszerelésben, hanem egy mosott, tisztított, méretre válogatott, csomagolt árut, annak az ára is más lesz. Ez is ott van a kiadások növekedése mögött.

„A fogyasztóknak, a magyar háztartásoknak nincs több pénzük zöldségre, gyümölcsre” – hangsúlyozta, hozzátéve: itt jön a kulcskérdés, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztás alapvetően pénztárca függvénye. Amíg voltak elérhető statisztikák, jól látszott, hogy

a legmagasabb jövedelemtizedbe tartozó társadalmi réteg kétszer-háromszor több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztott, mint a legalacsonyabb jövedelműek,

tehát alapvetően ez jövedelem kérdése, márpedig Magyarország az Európai Unió második, harmadik legszegényebb országa. Bulgária és Görögország után Magyarországon a harmadik legalacsonyabbak az átlagjövedelmek az egész Európai Unióban, így értelemszerűen hiányzik a fizetőképes kereslet. Nagyon sok magyar háztartásnak szinte luxuscikk a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, és a napi megélhetésen felül nem fér bele több, hogy zöldségre, gyümölcsre többet költsenek – hangsúlyozta.

Az is emeli az árakat, hogy az ágazatot különösen sújtják az egyre szélsőségessé váló időjárási körülmények is.

10-15 éve egyre gyakrabban kell számítani fagykárokra. De különösen az utóbbi néhány évben már nem az a kérdés, hogy lesz-e tavaszi fagy, mert az biztos, hanem hogy hányszor, és mely térségeket milyen mértékben fog sújtani. „És amikor nem nagyon hideg, akkor meg nagyon meleg van, mint most, ezekben a napokban is” – mondta.

Ebben az évben még mindig első számú probléma a tavaszi fagy, de rögtön ott van mögötte az aszály is – hangsúlyozta a szakember. Van 2500 hektár hajtatott kultúránk, tehát üvegházi és fóliaházi zöldségtermesztésünk, ott a termés kiegyensúlyozott, mert el tudjuk szakítani a növényt a zárt tér lévén a külső környezeti körülményektől, ha nem is tökéletesen egészen jó hatásfokkal. Ott a termés rendben lesz – magyarázta, hozzátéve: a szabadföldi 70 ezer hektárunkon alapvetően az aszály okozott fejfájást, de még így június közepére nem letális mértékű, tehát még nagy gondok nincsenek.

Az alma és a meggy esetében rosszabb a helyzet, mint tavaly. Ez a két legnagyobb gyümölcskultúránk, a gyümölcstermő felület közel fele ez a két kultúra.

Almában 500 ezer tonna a terméspotenciálunk egy jó évben, tavaly 170 ezer tonna termett, idén valamivel alatta várják a termést. Meggyben egy 60-65 ezer tonna lenne a terméspotenciálunk, tavaly 40 ezer tonna termett, idén 30 ezer tonna magasságában prognosztizáltak. Ennél a két gyümölcsnél tehát rosszabb a helyzet – ismételte meg.

„A többi gyümölcsfajnál, a kajszibarack, őszibarack, aminek most indul a szezonja, illetve a cseresznye, aminek lassan zárul, azt látjuk, hogy merőben jobb a helyzet, mint tavaly, ilyen bő féltermést látunk a tavalyi 10-20 százalékos terméssel ellentétben, aminek az az oka, hogy ezek a gyümölcskultúrák pont nagyobb részt azokban a termesztőkörzetekben vannak, amit úgy-ahogy megkíméltek a tavaszi fagyok. A diónál, mint jelentős kultúránknál szintén nagyon nagy a terméskiesés, de annak a szezonja később kezdődik. A szilvánál is nagyon jelentős kieséseket látunk. Tehát összességében a teljes gyümölcságazat szintjén hasonlóak a kármértékek, mint tavaly, csak gyümölcsfajonként eltérő mértékben” – mondta Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.