Az "ÉBRESZTŐ KOMÁROM!" civil csoport számolt be arról, hogy a komáromi ipari park területén található esővízgyűjtő tóban - melyből vizet eresztenek a Dunába – több nagytestű hal pusztult el. Emiatt a civil csoport tagjai mintát vettek a tó vizéből és a Greenpeace segítségével akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták be azt. A vizsgálat során az akkumulátorgyártás során használt oldószert, N-Metil-pirrolidont (NMP-t) találtak a mintákban. Az ipari park területén található többek között a JWH NMP-feldolgozó üzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, illetve az SK On és az SK Battery akkumulátorgyárak, melyekről korábban is jelentek meg olyan információk, melyek szerint működése a dolgozókra is a környezetre is veszélyes lehet – írja sajtóközleményében a Greenpeace Magyarország Egyesület.

Az "ÉBRESZTŐ KOMÁROM!" civil csoport tagjai június elején keresték meg a Greenpeace-t amiatt, hogy a komáromi ipari park víztározójában körülbelül egy tucat nagytestű haltetemet láttak a vízfelszínen és a nádas mellett. A helyiek elmondása szerint ha a tó megtelik, innen a Dunába emelik át a vizet. A szokatlan jelenség miatt június 8-án mintát vettek a víztározóból, majd ezt a mintát többféle anyagra bevizsgáltatták. A vizsgálati jegyzőköny szerint a mintában 5 mg/l nagyságban találtak NMP-t, amely anyagot hazánkban leggyakrabban az akkumulátorgyártás során használnak. A Greenpeace hozzáteszi: a szervezet nem állítja, hogy ez okozta a halpusztulást, de más vegyszer is juthatott a víztározóba, ezt csak teljes körű, hatósági vizsgálat tudja megállapítani.

Korábban pont a Greenpeace bejelentéseit követően csökkentette le a hatóság - a zöld szervezet szerint szabálytalanul engedélyezett – 150 mg/m³-es levegőbe való kibocsátási határértékét 1 mg/m³-re a komáromi SK akkumulátorgyárakból. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás hiányosságát mutatja, hogy az NMP-nek nincs vizekre (sem felszíni sem felszín alattiakra) vonatkoztatható határértéke.

A Greenpeace hangsúlyozza, hogy nem zárható ki, hogy más oldószerek is kerülhettek a vízgyűjtőbe, melyekre vizsgálatuk ez alkalommal nem terjedt ki. A mostani mintavételben az NMP mellett vizsgált fluorid, szerves karbonátok, illetve kobalt, lítium, nikkel szintje nem haladta meg a határértéket. Annak kiderítése, hogy az NMP valamelyik akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemből kerülhetett-e a környezetbe, a hatóságok feladata. A Greenpeace ezért bejelentést tett az esetről és kéri az eset kivizsgálását Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.

Emlékezhetünk, korábban a gödi Samsung-gyárról derült ki, hogy 88 tonna NMP-t bocsátott ki a gödiek levegőjébe, illetve a Greenpeace mért ki ugyanezen üzem mellett a termőföldre kiömlött szennyvízben NMP-t. A komáromi SK akkugyár pedig húsz határozatot kapott az elmúlt két évben a hatóságtól, mert a cég mulasztásai súlyos balesetekhez vezettek, jelentős részük emberi életeket is veszélyeztetett.

Legutóbb a Greenpeace márciusban vett mintát Komáromban, akkor a helyi lakosok kútjaiban a szervezet nem talált NMP-t. Az erről, illetve az ezzel egy időben zajló gödi és tárnoki mintavételeikről szóló beszámolójukat több szerkesztőség és a korábbi szennyezéses ügyekért akkor politikai felelősséggel tartozó, jelenleg már ellenzéki politikusok is kiforgatták. A Greenpeace az első pillanattól kezdve élesen visszautasította, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.

Ennek ellenére több mint 110 olyan újságcikk, influencer videó, televízió- vagy rádió interjú született, amelyben a Greenpeace szakmai méréseivel kapcsolatban valótlanságokat állítottak. Ezek közül a szervezet - jogi mérlegelés után – 28 esetben jutott arra, hogy helyreigazítási kérelmeket nyújt be, vagy ha kell, a bíróságon védi meg az igazát. A Greenpeace szerint erre azért volt szükség, mert mérési eredményeik kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a felelőtlen és megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.

A Greenpeace felszólítására egy kivétellel az összes érintett lap helyreigazításokat tett közzé, elismerve, hogy valótlanságokat állítottak a szervezet méréseiről. A helyreigazítási kérelmet egyedül nem végrehajtó Demokrata ellen pedig jogi eljárást is indítottak. A szervezet szerint ahhoz, hogy elkerülhessük a hasonló lejárató kampányokat, elengedhetetlenül szükség van a független hatóságok működésére, akik saját, hiteles méréseikkel tudják megerősíteni egyes szennyezések tényét, vagy szennyezések hiányában eloszlatni a lakosság nyugtalanságát.

„Ez a komáromi mérés is azt bizonyítja, hogy az akkumulátorüzemeknek folyamatos hatósági kontroll mellett kell működniük. Előfordulhat, hogy ugyanaz a gyár, amelyik pár hónappal ezelőtt nem bocsátott ki szennyező anyagokat, egy másik ellenőrzés idején megteszi ezt. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.