Forróság van, csapadék sehol.

Ilyenkor a legakutabb probléma az az állatok hőstressze az agráriumot tekintve, de akár az embert is és társállatait, kutyát, macskát.

Mint Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban elmondta, azok az állatok különösen is kitettek, amelyek nagy sűrűségben élnek, tehát a tehenek, a sertések, a baromfik, a nagy melegben pedig kevesebbet esznek, inkább szomjasak, energiájuk pedig alig, mivel testük energiája a hőség kivédésére elmegy, a tehén ilyenkor tejelni is alig bír már, a sertések sem tudnak megfelelően hízni, a baromfik haszna is kisebb.

De vannak jó módszerek az állatok nehézésein enyhíteni, több víz, több árnyék kell, jobb szellőztetés, párásítás; a tehenészeteknél már bevett, hogy amíg bedugják a fejüket a takarmányevő helyre a nyakukat és a fülüket spriccelik. Ez persze nagyobb költség az állattartóknak, csökken a bevétel is.

Aztán az aszály is fokozódik ilyenkor, de a pontos károkat még nem látni, bizonyos számok már vannak: mostanáig

250 ezer hektárra nyújtottak be aszálykárigényt, ami június közepéig Braunmüller Lajos szerint dermesztő szám,

és még növekedhet is, méghozzá jelentős mértékben.

Emlékeztetett, tavasszal is volt aszály, ami a kalászosokat érintette rosszul, a későn jött csapadék pedig már hiába próbált egyensúlyozni, ráadásul épp az Alföldre jutott kevesebb csapadék, ami az élelmiszer minőségén is meg fog látszódni. Gondok ebből szerinte később is lesznek, a tavaszi vetésű napraforgó és kukorica sem lesz a szokásos, ezek esetében a májusi, június eleji esők egy picit segítettek, de a csapadékeloszlás nagyon egyenetlen volt; a Dunántúlon volt, az Alföldre eleve kevesebb és ekkor is.

A Magosz gazdaszövetség közben arra figyelmeztet, hogy a rendkívül száraz tavaszi időjárás miatt már a szénamennyiség is jóval kisebb, mint máskor. Hogy ezt hogyan oldja meg a piac, arról Braunmüller Lajos elmondta, lehet szénát venni a piacon, akár belföldön is, olyan helyekről, ahol van, ahol több csapadék volt, illetve természetesen külföldről is lehet, a legnagyobb probléma a tömegtakarmány (lucerna, bizonyos fajta kukorica) nagyon nagy térfogatú, ezeket messziről szállítani nagyon drága most.

„Hagyományosan úgy éri meg például tejelő marhát tartani, hogy a közvetlen közelében, legfeljebb 20 kilométerre termelik meg a tömegtakarmányt, és onnan viszik be. 2022-ben a nagy, emlékezetes aszály idején én beszéltem egy hajdúböszörményi termelővel, aki Győr-Moson-Sopron megyéből hozatott tömegtakarmányt, ami természetesen óriási ráfizetés volt neki, de nem tudott mit tenni, mert ott a Hajdúságban nem volt elegendő tömegtakarmány, és kénytelen volt az állatait etetni” – vázolta.

A takarmánygondok mellett még az EU és Kína agrárdiplomáciai konfliktusa is sújtja a gazdákat, a sertéságazatban és a tejpiacon már most árválság van, úgy növekednek a termelők költségei, hogy a bevételeik nagyon lecsökkentek, minden liter tejet és minden kilogramm sertéshúst veszteséggel termelnek meg az állattartók Magyarországon.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.