Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Páncélozott orosz harci járművek sorakoznak egy pályaudvaron a rosztovi régióban 2022. február 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök két napja bejelentette a Donyec-medencei szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok Ukrajnától való függetlenségének elismerését.
Nyitókép: MTI/EPA

Elfoglalták Csernobilt az oroszok

Ukrajna megerősítette azt is, hogy a Kijevhez közeli hosztomeli repülőtér is a támadók kezére került.

Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a csernobili atomerőmű területét – erősítette meg Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Szavai szerint a nukleáris erőmű jelenleg veszélyben van, fennáll a provokációk veszélye. "Heves harcok után elvesztettük az ellenőrzésünket a csernobili terület felett. Az egykori csernobili atomerőmű létesítményeinek, a nukleáris hulladéktárolónak az állapota nem ismert. Az oroszok ez irányú, teljesen értelmetlen támadása után nem lehet azt mondani, hogy a csernobili atomerőmű biztonságos. Ez az egyik legsúlyosabb fenyegetés ma Európára nézve. Az oroszok szokásait ismerve valószínűleg már provokációkra készülnek a csernobili atomerőműben:

  • vagy a támadás során okozott károkért Ukrajnára kenik a felelősséget,
  • vagy ők maguk fogják megrongálni ezeket a kétségtelenül nagyon veszélyes objektumokat"

- vélekedett a tanácsadó.

Podoljak beszámolt arról is, hogy orosz légi deszantosok úgyszintén

elfoglalták az Antonov repülőgépgyárnak a fővárostól, Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre fekvő hosztomeli repterét.

"Az ukrán fegyveres erők heves harcok után elvesztették az ellenőrzést az Antonov gyár repülőtere felett" - mondta el az Ukrajinszka Pravda hírportálnak. Előzőleg a vezérkari főnökség hozta nyilvánosságra, hogy a reptéren húsz orosz katonai helikopterről szálltak ki deszant alakulatok tagjai, akikkel az ukrán katonák harcba bocsátkoztak.

Az ukrán határőrszolgálat közben azt közölte, hogy folyamatosan érkeznek tartalékosok a határőrizet megerősítésére, beleértve a Donyec-medencei konfliktus övezetét is. "A határőrök, a fegyveres erők, a nemzeti gárda és más biztonsági erők tartják a védelmi vonalakat. A betolakodókat megsemmisítik" - hangoztatták közleményükben.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×