Infostart.hu
eur:
379.1
usd:
319.65
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A Fidesz-KDNP-nek 125, az ellenzéknek 73 mandátumot becsültek - 5 kutatóintézet közösen mutatta be méréseit

A magyarok 58 százaléka elégedett Orbán Viktor kormányfő munkájával - ismertették egy konferencián, ahol öt közvélemény-kutató legfrissebb méréseiről számoltak be.

A teljes népességen belül nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága, a társadalomban erős a félelem az ellenzék hatalomra kerülésével kapcsolatban, és a választók a családokat és a gazdaságot támogató miniszterelnököt látnának szívesen - derült ki öt közvéleménykutató cég felméréseiből.

A Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Alapítvány, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató legfrissebb méréseit a Nézőpont Intézet által szervezett Ki nyer ma? című konferencián ismertették.

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: azt vizsgálták, a szavazók milyen miniszterelnököt szeretnének, és ehhez az angoltudást, a migrációkritikusságot, a kormányzati tapasztalatot, a nemzeti érzelmet, a gazdaság és a családok támogatását választották szempontként.

A felmérés szerint

a kormánypárti szavazóknak minden dimenzióban magasabb volt az elvárása, mint a kormánykritikusoknak.

A migrációkritikusságot az idősebbek tartották a legfontosabbnak, a nemzeti érzelmeket pedig a 30-39 évesek a legkevésbé fontosnak. A családok és a gazdaság támogatása azonban minden szavazónak kiugróan fontosabb, mint a többi dimenzió.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója szerint stabilak a pártpreferenciák,

  • a biztos szavazókon belül 51-52 százalékon áll a Fidesz-KDNP, a támogatottság trendje jelenleg emelkedő,
  • a baloldali közös lista pedig 42-47 százalék között hullámzik, jelenleg 45 százalék és csökken, a trendtörés júniusban volt.

Mint mondta, volt egy felhajtóereje az ellenzéki előválasztásnak, azonban azt látják, ez nem növelte a szavazási hajlandóságot a baloldalon.

A pártok támogatottsága alapján elvégezték a mandátumbecslést, eszerint ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a Fidesz-KDNP 125 mandátumot szerezne, az ellenzék 73-at, és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna a parlamentbe. Az ellenzék 30 egyéni választókerületben tudna nyerni, a Fidesz-KDNP 76-ban.

Nagy Dániel úgy vélte,

a kétpólusúvá váló pártrendszerben kevesebb elveszett szavazat várható, a kisebb pártoknak kevesebb szavazat jut.

Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerint baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja. Felmérésük eredménye szerint a szavazók 45 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 36 százaléka az ellenzéki összefogást, 5 százalék a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot támogatná, 3 százalék a Mi Hazánk Mozgalmat. Egy kétpólusú rendszerben azonban a Fidesz-KDNP növelni tudná támogatottságát és 50 százalékot kapna, míg az egyesült ellenzék 44-et.

Mint mondta, a kormánypárti szavazóknál "majdnem makulátlan a hit" abban, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek és az ellenzéki szavazók egyharmada is ezt gondolja.

Sóvágó Sándor, a debreceni Real-PR 93. vezetője szerint a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér 200 ezer forintra emelését és a családi adóvisszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen támogatják, mint a kormánypátokat egy pártpreferencia-mérésnél.

Azt mondta, a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások: a válaszadók több mint fele szerint nőnek majd a munkavállalói és vállalkozói adók és a rezsiköltségek is.

Sóvágó Sándor hozzátette, a kormány gazdasági döntései nyomán az elmúlt időben jelentősen, 10 százalékponttal, 37 százalékra nőtt azok aránya, akik optimisták a jövőjüket illetően, és 21-ről 13 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint inkább rosszabb lesz a helyzetük a következő egy évben.

Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője elmondása szerint augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már 5 százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása 2 százalékponttal nőtt.

A magyarok 58 százaléka elégedett Orbán Viktor kormányfő munkájával

- többen, mint amennyien a kormánypártokat támogatják -, és 34 százalék elégedetlen vele. A felmérés szerint mindél idősebb egy szavazó, annál elégedettebb a kormányfő munkájával, de a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának a többsége. A koronavírus-járvány kezelésében is 60 százalékos többsége van a kormány politikájának, társadalmi csoportoktól függetlenül.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a konferenciát megnyitva azt mondta, a kutatócégek együttműködnek, hogy hiteles közvélemény-kutatási adatok jelenhessenek meg "az előttünk álló nehéz fél évben, ami Magyarország jövőjéről fog szólni".

A konferencián felszólaló kutatóintézetek vezetői hangsúlyozták a tudományos szempontból objektív felmérések fontosságát, és jelezték, az intézeteknél külön-külön felhalmozott szakmai tudás megosztásával reményeik szerint jobb kutatásokat tudnak majd végezni.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogy ha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×