Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.94
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Nyitókép: Pixabay

Bekövetkezett a mézkatasztrófa Magyarországon

Egy átlagos évhez képest alig fele terem akácmézből idén. Ez legfeljebb csak a hazai szükségletet fedezi, exportra nem jut - mondta az InfoRádióban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter szerint az utóbbi hetek csapadékos, hűvös időjárása miatt volt olyan területe az országnak, ahol egy csepp akácmézet sem tudtak betakarítani, így biztosan több méhész is tönkremegy majd.

Katasztrofális a termés, ami nagyon rég volt ilyen rossz Magyarországon - fogalmazott az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Az ok egyértelműen az időjárás, pont az akácvirágzásra érkezett meg Magyarországra a várva várt csapadék, esőben viszont a méh nem tud kirepülni - ráadásul a 10-15 fokos nappalok sem voltak ritkák.

"Ilyen időben napok kellenek, míg magához tér a növény, 25 fok körüli, napsütéses idő kellett volna. Vannak méhészek, akik idén nem tudtak akácmézet pergetni, vannak, akik egy átlagos évet talán megközelítő termést, de az országos eredmény azt mutatja, hogy egy átlagos év felét sem sikerül letermelni. Ez 4-6 ezer tonna akácmézet jelent, ami talán kielégíti a hazai fogyasztást, de exportra nem jut, miközben ez a legfőbb terméke a magyar méhészeknek.

Ezt a kiesést nem tudjuk pótolni"

- világított rá Bross Péter.

Az akácméz felvásárlási ára közben duplája, mint az egyéb mézeké, ami különösen is érzékenyen érinti a magyar méhészeti ágazatot.

A méhcsaládok száma amúgy is nagyon alacsony, sok család elpusztult télen, a repcét pedig az aszály tizedelte a tavasz elején, tehát - mint Bross Péter megismételte -, ez az év katasztrófa a méhésztársadalomnak.

Több méhész a válságban úgy reagál, hogy befejezi a tevékenységet,

és a kormány lehetőségei is végesek ebben a helyzetben.

"Hátravan még a nyári méhlegelés, a hárs, a selyemfűkóró, a napraforgó, reménykedni még lehet, de ez az év fekete év lesz" - nyomatékosította az egyesületi vezető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×