A méhpusztulás idén jelentős, hiszen a kijáró méhek fele veszett el az ország egyes területein. A megmaradt méhcsaládok ennek hatására jelentősen meggyengültek erősségben és áttelelőképességben is - mondta Nagy István. Szerinte

a méhpusztulás igazi hatása majd tavasszal lesz érzékelhető, amikor kiderül, hogy mennyi áttelelő méh maradt és mennyi az, amely gyűjtőképes is.

A földművelésügyi miniszter azt is kifejtette, hogy zajlik a mintagyűjtés és a laboratóriumi vizsgálatok, de a kiváltó okot még nem sikerült megtalálni.

"Ha bárhol előfordul ez a jelenség, rögtön jelezzék az Országos Magyar Méhész Egyesület felé, illetve a Nébih illetékes szervei felé, hogy a szakembereink tudjanak megfelelő látleletet venni, és össze tudjuk rakni azokat a mozaikdarabocskákat, amiből az egész helyzet kialakult, majd rekonstruálni tudjuk. Ahogy meglesz a diagnózis, az orvoslásra is sort tudunk keríteni - mondta Nagy István földművelésügyi miniszter.

Megújuló méhcsaládok

Nagy István szerint egy méhcsaládban többféle életkorú méh tartózkodik, tehát nem pusztul el az egész méhcsalád, hanem a kijáró méhek egy része pusztult el. A méhcsalád 21 naponta megújul, fejlődik, de egy-egy generáció elvesztése magában hordozza a következő generáció felnevelésének hiányosságát is.

"Itt generációról generációra átadandó hiányosságok is sérülések vannak a kaptárban jelen pillanatban, de

ha újabb negatív hatások nem érik a családokat, akkor az őszi felkészítésnél, az etetéseknél sikerül helyrehozni, és megerősíteni ezeket a családokat"

- mondta reménykedve földművelésügyi miniszter.

Meg kell találni, hogy ki, vagy mi a felelős

Nagy István szerint, ha szabálytalan vegyszerhasználatról beszélünk, akkor az államnak a törvény fegyverével kell beavatkozni, a felelőst megtalálni, és a felelősön elverni a port.

"Az nem visz-major helyzet, hogyha valaki szabálytalanul használt fel vegyszert, vagy szabálytalanul végzett bármi olyan tevékenységet, ami a méhek életére negatív hatással van. Ezért nagyon fontos az alapos helyzetleírás, és hogy a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani egyértelműen, hogy ki, illetve mi a hibás" - tette hozzá.

Méhészeti szövetkezet

Méhészeti Szövetkezet alakult, ami akár az akácméz nemzetközi piacán is ármeghatározó hatású lehet, ha minél több magyar méhész csatlakozik a kezdeményezéshez - mondta az InfoRádiónak földművelésügyi miniszter.

"Ez egy nagyon jó kezdeményezés és nagyon jó válasz mindarra a piaci helyzetre, ami a méhészet területén kialakult. Szinte minden mezőgazdasági termelőágazat azzal szembesül, hogy a termelői oldal kicsi, elaprózódott, széttöredezett és nincs megfelelő érdekérvényesítő képessége, ugyanakkor szembetalálja magát zömmel külföldi tulajdonban lévő nagy, multinacionális felvásárló, vagy feldolgozó üzemmel. Ez tarthatatlan, és nincs más jó válasz erre, csak ha

a termelők összefognak, és olyan erőt tudnak felmutatni, amellyel a piaci érdekeiket jobban tudják érvényesíteni.

Így történt ez a méhészekkel is, hiszen addig, amíg 20 ezer méhész van szembe néhány felvásárlóval és meg kell küzdjenek az egész európai mézpiaci helyzettel, addig mindig is hátrányt fognak szenvedni és mindig is nehezebb helyzetben lesznek" - tette hozzá Nagy István.

Támogatás

A földművelésügyi miniszter elmondta, hogy 150 millió forinttal támogatják a termelői csoportok létrejöttét öt éves ciklusban, amelynek az a feltétele, hogy öt év után már maguktól tudjanak működni. Méhészeti körökből 55 termelő képviseltette magát az együttműködésen, de a példa remélhetőleg ragadós lesz, és minél szélesebb körben el fog tudni terjedni.

"Igazi hatást akkor fog tudni elérni, ha a a méhészek nagy részét átfogó együttműködés tud létrejönni, azaz egy meghatározott ár alatt senki nem ad el mézet, csak egy meghatározott áron, vagy ár fölött lehet majd értékesíteni" - összegezte Nagy István.