Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös főpolgármester-jelöltje (b) és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke az MSZP családi majálisán a fővárosi Városligetben 2019. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

MSZP-Párbeszéd: Magyarországnak hitet kell tennie amellett, hogy Európához akar csatlakozni újra

Az MSZP elnöke a munkavállalók ellenségének nevezte a kormányt pártja szerdai városligeti majálisán.

Tóth Bertalan, az MSZP-Párbeszéd közös európai parlamenti listájának vezetője kijelentette: Magyarország európai uniós csatlakozásának 15. évfordulóját beárnyékolja, hogy olyan kormánya van az országnak, amely saját céljára használja fel az európai uniós pénzeket.

Magyarországon az európai uniós forrásokat ellopva olyan médiabirodalmat, gazdasági holdudvart építenek, amely elfojtja a szabadságot, a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát - jelentette ki.

Ma a magyar munkavállalók kétharmadának fizetése nem éri el az átlagkeresetet, több százezer család dolgozói szegénységben él - mondta.

Tóth Bertalan közölte, a kormány elvette a cafetériát a munkavállalóktól, felszámolta a kiskeresetűeknek segítséget nyújtó lakás-takarékpénztárakat.

Szerinte a munka törvénykönyvének "botrányos körülmények között" elfogadott módosításával, a "rabszolgatörvénnyel" azt üzenik a magyar munkásembereknek: ha többet akarnak keresni, akkor dolgozzanak többet.

Az MSZP-Párbeszéd szerint a munkavállalóknak a rendes munkaidőben kell többet keresniük, hiszen már ma is 12-16 órát dolgoznak, hogy meg tudjanak élni - tette hozzá.

A pártelnök közölte,

európai szinten a szociális Európáért küzdenek, el akarják érni, hogy legyen egységes uniós minimálbér, minimális nyugdíj és családi pótlék.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje közölte: a május 26-i EP-választásnak óriási a tétje, Magyarországnak hitet kell tennie amellett, hogy Európához akar csatlakozni újra, mert ma egyre távolabb kerül tőle.

A zuglói polgármester szerint az EP-választásnak azért is óriási a tétje, mert az Európát feszítő gondokat csak akkor lehet megoldani, ha létrehozzák az emberek Európáját.

Európa vagy szociális lesz, vagy nem lesz

- hangoztatta.

Véleménye szerint a másik út az, hogy az "Orbánhoz hasonló bajkeverők" szétverik az európai egységet.

A politikus azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy az EU-nak olyan új vezetése legyen, amely elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Sajnos ma számos nagyhatalmat olyan idióták igazgatnak, akik nem hiszik el, hogy létezik a klímaváltozás - jegyezte meg.

Karácsony Gergely beszélt az őszi önkormányzati választásról, azt hangsúlyozva: Budapest Orbán Viktornak csak hatalmi terepasztal, egy olyan hely, ahol a miniszterelnök akkor érzi magát a legjobban, ha legmesszebb van a budapesti polgároktól.

A fővárosban 2018-ban az egész világon a leggyorsabban nőttek az ingatlanárak, patkányok szaladgálnak az utcán, senki nem foglalkozik azzal, hogy az emberek nem tudják kifizetni a rezsit - sorolta a problémákat.

Közölte, Tarlós István főpolgármester már rég nem felelős vezetője a városnak, kiszolgálja a Fidesz hatalmi érdekeit.

Karácsony Gergely elmondta, az EP-választás után létre kell hozni az egységet, amely garantálja, hogy változás legyen Budapesten, hogy "egy jelölt legyen, aki megküzd mindannyiunkért".

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×