Stratégiai irányváltásra szánta el magát Budapest egy komplex energiatermelési program kidolgozásával: a dél-pesti régióban 2015-2020-ra föl akarják építeni Budapest második szemétégetőjét - írja a Népszabadság. Ebben hasznosítják a 2010-re elkészülő csepeli tisztítóműben keletkező szennyvíziszapot. A legkorszerűbb környezetkímélő technológiával történő égetés során nem csak eladható áramot, hanem olcsó hőt is termelnek, így akár az egyharmadával is letörhetik majd a távhőárakat. Akadnak azonban kételkedők: a budapestiek már tíz éve is azt hallhatták, hogy az elavult erőművek technológiai fejlesztése, a kapcsolt energiatermelés magával hozza a hőárak csökkenését. Nem hozta.

A Magyar Nemzet írja azt is, hogy bár harminc nap a hivatalos elbírálási idő azoknál a gyógyszereknél, amelyekhez egyedi méltányossággal juthatnak hozzá a rákos betegek, az előírt bonyolult adminisztráció miatt gyakran több hónapot kell várni a gyógyulást jelentős mértékben elősegítő készítményekre. A méltányossági rendszer célja az lenne, hogy a betegek olyan korszerű onkoterápiás kezelésekhez is hozzájuthassanak, amelyek még nem kerültek be a finanszírozási rendszerbe. A kérelmeket azonban visszaküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár abban az esetben, ha hiányosan kitöltött dokumentum jut el hozzájuk, vagy nem csatolják a kötelező mellékleteket.

Az egyre nagyobb finanszírozási gondokkal küszködő vidéki önkormányzatok többsége ismét felméri, milyen értékesíthető vagyonelemeket lehet még piacra dobni a hiány csökkentése érdekében - írja a Napi Gazdaság. A legtöbb helyen telkeket, bérlakásokat bocsátanak áruba, de árulnak repülőtereket is. Olyan helyhatóság is akad azonban, amelyik visszavásárolja vízközmű-szolgáltatóját vagy a tömegközlekedésért felelős céget.

A Világgazdaság azt írja: az év első kilenc hónapjában több mint 1200 fővel nőtt a hazai nagy- és középbankok állományi létszáma a PSZÁF statisztikái szerint, és a banki honlapok alapján a legnagyobb hitelintézeteknél jelenleg további 200 pozíció vár betöltésre. Ha sikerül feltölteni az üres helyeket, akkor 2008-ban nem sokkal marad el az elmúlt években megszokottól a munkaerő-állomány bővülésének üteme a nagyobb bankoknál, dacára annak, hogy a nyugati hitelintézetek, anyabankok felől sorra érkeznek a létszámleépítések hírei.

Az Index azt írja: Veres János a negyedik legrosszabb európai pénzügyminiszter a Financial Times rangsora szerint. A 19 pénzügyminiszter magában foglaló - tehát nem minden uniós pénzügyminiszterre kiterjedő - listán a magyar fő pénzügyér, Veres János a 16. helyet szerezte meg. A Financial Times megjegyzi: Veres teljesen kihasználta szűk mozgásterét, miközben konfrontálódott olyan képzeletbeli választókkal, akik allergiás rohamot kapnak, ha meghallják, hogy az állami kiadásokat meg akarja kurtítani a kormány. Az IMF-EU-Világbank által nyújtott 20 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag ugyanakkor változást hozhat egy olyan országba, amely hozzászokott a magas állami kiadási szinthez. Veres csupán a spanyol, az ír és a portugál kollégáját előzi meg. A képzeletbeli első helyet a finn pénzügyminiszter szerezte meg. A dobogóra a német és a luxemburgi fő pénzügyér állhatott még fel.