Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Az iskola-felújítási programra 75 milliárd forint jut

Az elmúlt ötven év legnagyobb iskola-felújítási programja indul Magyarországon - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Bajnai Gordon szakminiszter közölte: az eredetileg tervezett 55 milliárd forint helyett 75 milliárd forintot osztanak szét 253 pályázó intézményfenntartó között. Magyarországon az iskolaépületek több mint 40 százaléka 1945 előtt épült.

Az elmúlt ötven év legnagyobb iskola-felújítási programja indul Magyarországon - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden Budapesten.

A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében 75 milliárd forintról döntött a kormány, amiből mintegy 450 oktatási helyszín felújítása kezdődhet meg - mondta a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: a kormány 4-5 év alatt nem költött ennyit óvodák, iskolák felújítására, mint most.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a magyar iskolarendszer évek óta alig-alig tudja csökkenteni az otthonról hozott hátrányokat, sőt, ezeket nem egy esetben még tovább fokozza. A közoktatás megújítása lényegesen több annál, mint hogy épületeket újítunk fel, hogy modern informatikával szereljük fel őket - fogalmazott a kormányfő.

Több mint tervezték

Bajnai Gordon és Hiller István arról számolt be, hogy 75 milliárd forintot költenek 450 iskola felújítására az Új Magyarország Fejlesztési Tervből. Eredetileg csak 50 milliárdot terveztek a programra költeni, de a beérkezett 1410 pályázat nyolcvan százaléka értékelhető volt, így megemelték a keretet.

Viszont ellenőrizni kellett az összes iskola tényleges állapotát, mivel helyzetüket általában rosszabbnak tüntették fel a valóságosnál - ezért csúszott a pályázat eredményének kihirdetése.

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közölte: az eredetileg 55 milliárd forintos keretösszegre több mint 300 milliárd forint értékben nyújtottak be kérelmeket. A kormány ezért úgy döntött, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (rft) kérésének megfelelően lehetővé teszi a 2007-2013 közötti keret egy részének korábbi megnyitását, hogy az rft-k még az idén, további legalább félszáz közoktatás-fejlesztési projekt támogatásáról dönthessenek.

Szigorúan

Bajnai Gordon hozzátette: az eredeti forrásokból kevesebb, mint 200 iskolát tudtak volna támogatni. A tárca vezetője elmondta: rendkívül szigorú szempontokat érvényesítettek az iskolafelújítási pályázatok elbírálásakor, a kérelmet benyújtókat a helyszínen is ellenőrizték.

A pályázatok elbírálásakor figyelembe vették, hogy lesz-e elegendő diák az elkövetkező öt évben, érvényesül-e az esélyegyenlőség, és az is szempont volt, hogy a leghátrányosabb térségektől ne szívják el a fejlettebbek a forrásokat. Ennek érdekében a hátrányos helyzetű pályázóknak csökkentett önrészt írtak elő. A 253 nyertes intézményfenntartó közül kilencvenkettő hátrányos helyzetű kistérségi társulásban működik.

A most elbírált pályázatok alapján a 2009/2010 és a 2010-/2011-es tanévben már megújult intézményekben kezdődhet meg az oktatás.

Ideje volt

Hiller István oktatási miniszter elmondta: hosszas előkészületek előzték meg a programot. A tárca vezetője utalt az egy évvel ezelőtt közzétett felmérésre, amely szerint Magyarországon az iskolaépületek több mint 40 százaléka 1945 előtt épült, 14 százaléka 1960 és 1970 között, 16 százaléka pedig 1970 és 1980 között létesült.

A tárca vezetője közölte: 1990 és 2000 között összesen 854 iskolaépület épült vagy újult meg. A központi költségvetésből kimondottan iskolafelújításra 1998-ban 597 millió, 2000-ben 4,1 milliárd, 2002-ben 5,4 milliárd forint állt rendelkezésre.

A miniszter hangsúlyozta: a közoktatás átfogó felújítása folyik, ennek keretét adja az Új tudás program, s ebbe illeszkedik az infrastruktúra fejlesztése is.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×