Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Keir Starmer brit miniszterelnök nyilatkozik a sajtó munkatársainak a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozóján a kanadai Kananaskisban 2025. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Suzanne Plunkett

Nagy pofon Keir Starmer kormányának: visszaestek a brit reáljövedelmek

Újabb fejfájást okoz a brit kormánynak, hogy hiába nőttek a bérek, ismét visszaestek a reáljövedelmek az Egyesült Királyságban. Az infláció, az adók és a megélhetési költségek felfalják a fizetéseket, ami miatt úgy tűnik, Keir Starmernek lassan le kell mondania egyik legfőbb gazdasági céljáról.

„A pénzügyminiszternek mindössze egy évébe telt tönkretenni Nagy-Britanniát” – írta a The Telegraph brit konzervatív lap. Lehet, hogy az újság saját értékvilága alapján ítéli meg a baloldali Munkáspárt, valamint Rachel Reeves tárcavezető munkáját, az viszont tény, hogy a brit állampolgárok jelentős része nagyon csalódott.

A közvélemény-kutatások alapján a Labour tavalyi választási győzelme után meredek népszerűségvesztésben van. OIyannyira, hogy Nigel Farage radikális jobboldali pártja, a Reform UK egyes felmérések szerint 2, más kutatások szerint 9 százalékkal előzi meg a Munkáspártot, és nem csak azért, mert az egykori brexitvezér mantraként ismételgeti az illegális migráció témáját.

Egy friss adat szerint két éve nem látott szintre esett vissza a brit családok rendelkezésre álló jövedelme. Mindez azért különösen kellemetlen a kormánynak, mert Keir Starmer miniszterelnök korábban éppen ezt a mutatót jelölte meg kabinetje gazdasági sikerének egyik sarokköveként. Ugyan a brit bérek nőttek, de

a magas infláció, az emelkedő adók és a szolgáltatások drágulása – különösen az üzemanyag, a lakbér és az éttermi árak esetében – teljesen kioltották ezt a jövedelemnövekedést.

Bár a 2025-ös év első három hónapjában a brit gazdaság 0,7 százalékkal bővült – ami a G7-országok között a legjobb adat –, de ennek oka a várható amerikai vámok miatti fokozott gazdasági aktivitás, valamint az egyszeri repülőgép-vásárlások okozta ideiglenes felfutás volt.

A fogyasztás ugyan még tartja magát, de a reáljövedelmek várhatóan tovább csökkennek az év második felében. Ennek az lesz a hatása, hogy a lakosság részben a megtakarításaihoz nyúl, hogy fenntartsa a kiadásait, ez azonban hosszabb távon nem fenntartható. A brit statisztikai hivatal adatai szerint a lakossági megtakarítási ráta 12-ről 11 százalékra esett vissza, így

az elmúlt két évben először mérséklődött a takarékoskodásra való hajlandóság.

Az év elején megjelent egyik tanulmány szerint az elmúlt húsz évben a brit vásárlóerő 41 százalékot esett: a 2004-ben bankba tett 100 ezer fontos összeg mára csak 59 ezer fontot ér. Az EU-ban ezzel szemben enyhe növekedés volt tapasztalható ebben az időszakban. Az elemzés szerint a magas megélhetési költségek miatt három britből egy nehezen jön ki a fizetéséből, különösen az alacsony keresetűek, az egyedülálló szülők és a 35–49 éves korosztály.

A britek megpróbálnak alkalmazkodni: kevesebbet költenek, visszafogják az energiafogyasztást, halasztják a kisebb kiadásaikat vagy másodállást vállalnak. Egynegyedük már a megtakarításaiból él, miközben sokan továbbra sem mernek befektetni. A brit bankszámlákon 430 milliárd fontnyi készpénz pihen passzívan, félelemből vagy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt.

A következő hónapokban eldőlhet, sikerül-e tartania gazdasági céljait a Starmer-kormánynak. A reáljövedelmek újabb esésének azonban akár politikai következményei is lehetnek. Egy előre hozott választás a felmérések alapján nem jönne jól a Munkáspártnak, amelynek népszerűsége legutóbb hat éve volt olyan alacsony szinten, mint most.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Donald Trump amerikai elnök szerint „terv szerint halad” az Irán elleni légi hadjárat, és mint fogalmazott, Irán új vezetése „tárgyalni akar, amit el is fogadtam, beszélek velük”. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, az Iráni elleni csapások a következő napokban erősödni fognak, és most teljesül, „amit 40 éve remélünk, hogy megsemmisítő csapást mérünk a terrorista iráni rezsimre”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×