Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

A brit miniszterelnök nagy vihart kavaró bejelentést tett washingtoni látogatása előtt

Keir Starmer a külföldi segélyezési programok korlátozásával teremtene elő pénzt a megnövelt védelmi kiadásokra, tervével azonban nagy felháborodást váltott ki pártja balszárnyán.

Keir Starmer brit miniszterelnök most olyat csinál, amit általában a konzervatívok forszíroznak: megnyirbálja a szent tehénként kezelt brit külföldi segélyezési programokat. A brit politikai baloldal számára a gyarmati múlt bűntudat, és a „klímaigazságosságot” követelő aktivisták szemében Londonnak kötelessége segélyezni a szegényebb országokat, közösségeket. Azt követően azonban, hogy Washingtonban az új Trump-kormányzat világossá tette: az USA nem lesz Európa garantált védelmezője a sokat emlegetett orosz fenyegetéssel szemben, Keir Starmer és más európai vezetők is felismerték, hogy eljött az ideje felpörgetni a védelmi kiadásokat.

A brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia azzal fog harcolni a békéért Európában, hogy nemzedékek óta nem látott mértékben növeli a védelmi költségvetést. Ennek az ára pedig a külföldi segélyezés megnyirbálása, amit legutóbb a jelenleg kormányzó Munkáspárt ősi ellenfele, a Konzervatív Párt lépett meg. Úgy tűnik, a brit kormányfő elejét akarja venni, hogy kemény megjegyzéseket kapjon Donald Trumptól, ezért bejelentését két nappal washingtoni útja elé időzítette.

A váratlan bejelentés – amelyet az ellenzéki konzervatívok vezére, Kemi Badenoch „abszolút helyesnek” nevezett – azt jelenti, hogy 2027-re a brit GDP 2,5 százalékára emelkednek a védelmi kiadások. Emellett a vágy az, hogy a védelmi büdzsé elérje a háromszázalékos arányt.

Ez a hidegháború vége óta végrehajtandó legnagyobb védelmiköltségvetés-emelés.

A külföldi segély mértékét egyébként a GDP fél százalékáról 0,3 százalékra csökkenti a brit kormány. Legutóbb, amikor még konzervatív kormányfőként Boris Johnson 2021-ben négymilliárd fonttal csökkentette a külföldi segélyprogramokat, az aktivisták, jótékonysági és segélyügynökségek felháborodással fogadták a hírt, és figyelmeztettek, hogy a kormány több tízezer ember életét sodorhatja veszélybe a világ legszegényebb országaiban.

Az ügynökségek és az aktivisták ezúttal is gyorsan reagáltak, és közölték: sokkolta őket a munkáspárti kormányfő döntése. Nagy-Britannia a világ ötödik legnagyobb külföldi segélyezője. 2023-ban 19 milliárd dollárt fordított ilyen célra az OECD adatai szerint. Eddig az első helyen az Egyesült Államok állt, amelyet Németország, az Európai Unió és Japán követett.

A Donald Trump által felállított kormányzati hatékonysági ügynökség – élén Elon Muskkal – azonban felszámolja Washington egyik legrégebbi külföldi segélyező ügynökségét, több ezer alkalmazottat bocsát el és több ezer alvállalkozó marad megrendelések nélkül. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megítélése azonban ellentmondásos, például nevezték már az amerikai demokraták pénzosztó szervének is.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint Keir Starmer életeket veszélyeztet mostani tervével. A Globális Igazságot Most kampánycsoport szerint a brit miniszterelnök „Donald Trump kedvében akar járni, de ez Nagy-Britannia szégyenének napja”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×