Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
331.93
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

A brit miniszterelnök nagy vihart kavaró bejelentést tett washingtoni látogatása előtt

Keir Starmer a külföldi segélyezési programok korlátozásával teremtene elő pénzt a megnövelt védelmi kiadásokra, tervével azonban nagy felháborodást váltott ki pártja balszárnyán.

Keir Starmer brit miniszterelnök most olyat csinál, amit általában a konzervatívok forszíroznak: megnyirbálja a szent tehénként kezelt brit külföldi segélyezési programokat. A brit politikai baloldal számára a gyarmati múlt bűntudat, és a „klímaigazságosságot” követelő aktivisták szemében Londonnak kötelessége segélyezni a szegényebb országokat, közösségeket. Azt követően azonban, hogy Washingtonban az új Trump-kormányzat világossá tette: az USA nem lesz Európa garantált védelmezője a sokat emlegetett orosz fenyegetéssel szemben, Keir Starmer és más európai vezetők is felismerték, hogy eljött az ideje felpörgetni a védelmi kiadásokat.

A brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia azzal fog harcolni a békéért Európában, hogy nemzedékek óta nem látott mértékben növeli a védelmi költségvetést. Ennek az ára pedig a külföldi segélyezés megnyirbálása, amit legutóbb a jelenleg kormányzó Munkáspárt ősi ellenfele, a Konzervatív Párt lépett meg. Úgy tűnik, a brit kormányfő elejét akarja venni, hogy kemény megjegyzéseket kapjon Donald Trumptól, ezért bejelentését két nappal washingtoni útja elé időzítette.

A váratlan bejelentés – amelyet az ellenzéki konzervatívok vezére, Kemi Badenoch „abszolút helyesnek” nevezett – azt jelenti, hogy 2027-re a brit GDP 2,5 százalékára emelkednek a védelmi kiadások. Emellett a vágy az, hogy a védelmi büdzsé elérje a háromszázalékos arányt.

Ez a hidegháború vége óta végrehajtandó legnagyobb védelmiköltségvetés-emelés.

A külföldi segély mértékét egyébként a GDP fél százalékáról 0,3 százalékra csökkenti a brit kormány. Legutóbb, amikor még konzervatív kormányfőként Boris Johnson 2021-ben négymilliárd fonttal csökkentette a külföldi segélyprogramokat, az aktivisták, jótékonysági és segélyügynökségek felháborodással fogadták a hírt, és figyelmeztettek, hogy a kormány több tízezer ember életét sodorhatja veszélybe a világ legszegényebb országaiban.

Az ügynökségek és az aktivisták ezúttal is gyorsan reagáltak, és közölték: sokkolta őket a munkáspárti kormányfő döntése. Nagy-Britannia a világ ötödik legnagyobb külföldi segélyezője. 2023-ban 19 milliárd dollárt fordított ilyen célra az OECD adatai szerint. Eddig az első helyen az Egyesült Államok állt, amelyet Németország, az Európai Unió és Japán követett.

A Donald Trump által felállított kormányzati hatékonysági ügynökség – élén Elon Muskkal – azonban felszámolja Washington egyik legrégebbi külföldi segélyező ügynökségét, több ezer alkalmazottat bocsát el és több ezer alvállalkozó marad megrendelések nélkül. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megítélése azonban ellentmondásos, például nevezték már az amerikai demokraták pénzosztó szervének is.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint Keir Starmer életeket veszélyeztet mostani tervével. A Globális Igazságot Most kampánycsoport szerint a brit miniszterelnök „Donald Trump kedvében akar járni, de ez Nagy-Britannia szégyenének napja”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×