Infostart.hu
eur:
363.97
usd:
308.71
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

A brit miniszterelnök nagy vihart kavaró bejelentést tett washingtoni látogatása előtt

Keir Starmer a külföldi segélyezési programok korlátozásával teremtene elő pénzt a megnövelt védelmi kiadásokra, tervével azonban nagy felháborodást váltott ki pártja balszárnyán.

Keir Starmer brit miniszterelnök most olyat csinál, amit általában a konzervatívok forszíroznak: megnyirbálja a szent tehénként kezelt brit külföldi segélyezési programokat. A brit politikai baloldal számára a gyarmati múlt bűntudat, és a „klímaigazságosságot” követelő aktivisták szemében Londonnak kötelessége segélyezni a szegényebb országokat, közösségeket. Azt követően azonban, hogy Washingtonban az új Trump-kormányzat világossá tette: az USA nem lesz Európa garantált védelmezője a sokat emlegetett orosz fenyegetéssel szemben, Keir Starmer és más európai vezetők is felismerték, hogy eljött az ideje felpörgetni a védelmi kiadásokat.

A brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia azzal fog harcolni a békéért Európában, hogy nemzedékek óta nem látott mértékben növeli a védelmi költségvetést. Ennek az ára pedig a külföldi segélyezés megnyirbálása, amit legutóbb a jelenleg kormányzó Munkáspárt ősi ellenfele, a Konzervatív Párt lépett meg. Úgy tűnik, a brit kormányfő elejét akarja venni, hogy kemény megjegyzéseket kapjon Donald Trumptól, ezért bejelentését két nappal washingtoni útja elé időzítette.

A váratlan bejelentés – amelyet az ellenzéki konzervatívok vezére, Kemi Badenoch „abszolút helyesnek” nevezett – azt jelenti, hogy 2027-re a brit GDP 2,5 százalékára emelkednek a védelmi kiadások. Emellett a vágy az, hogy a védelmi büdzsé elérje a háromszázalékos arányt.

Ez a hidegháború vége óta végrehajtandó legnagyobb védelmiköltségvetés-emelés.

A külföldi segély mértékét egyébként a GDP fél százalékáról 0,3 százalékra csökkenti a brit kormány. Legutóbb, amikor még konzervatív kormányfőként Boris Johnson 2021-ben négymilliárd fonttal csökkentette a külföldi segélyprogramokat, az aktivisták, jótékonysági és segélyügynökségek felháborodással fogadták a hírt, és figyelmeztettek, hogy a kormány több tízezer ember életét sodorhatja veszélybe a világ legszegényebb országaiban.

Az ügynökségek és az aktivisták ezúttal is gyorsan reagáltak, és közölték: sokkolta őket a munkáspárti kormányfő döntése. Nagy-Britannia a világ ötödik legnagyobb külföldi segélyezője. 2023-ban 19 milliárd dollárt fordított ilyen célra az OECD adatai szerint. Eddig az első helyen az Egyesült Államok állt, amelyet Németország, az Európai Unió és Japán követett.

A Donald Trump által felállított kormányzati hatékonysági ügynökség – élén Elon Muskkal – azonban felszámolja Washington egyik legrégebbi külföldi segélyező ügynökségét, több ezer alkalmazottat bocsát el és több ezer alvállalkozó marad megrendelések nélkül. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megítélése azonban ellentmondásos, például nevezték már az amerikai demokraták pénzosztó szervének is.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint Keir Starmer életeket veszélyeztet mostani tervével. A Globális Igazságot Most kampánycsoport szerint a brit miniszterelnök „Donald Trump kedvében akar járni, de ez Nagy-Britannia szégyenének napja”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Remek a hangulat az amerikai tőzsdéken

Remek a hangulat az amerikai tőzsdéken

A kedvezőtlen nemzetközi hangulat sem zavarta a magyar tőzsdét hétfőn: a Tisza Párt győzelmére kiemelkedő forgalom mellett dőltek a csúcsok a BUX indexben és a Telekom kivételével a nagypapírokban egyaránt. A Fidesz-közeli cégek részvényei azonban komoly esést szenvedtek el. Nemzetközi szinten a keddi nap a mérsékelt optimizmus jegyében telhet, tekintve, hogy esni kezdett az olajár és újra enyhülnek az iráni feszültségek. A magyar tőzsde kisebb elmozdulásokkal nyitott, a nyitást követően azonban ismét gyorsan megjelentek a vevők. A Mol és az OTP is új történelmi csúcsra ugrott. Az amerikai kereskedés kifejezetten optimista hangultaban telik: a befektetők láthatóan óvatosan optimisták az iráni konfliktus rendezését illetően. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×