Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
KYIV, UKRAINE - JANUARY 16: Keir Starmer (L), Prime Minister of the United Kingdom, and Volodymyr Zelenskyi (R), President of Ukraine, shake hands during a joint press conference on January 16, 2025 in Kyiv, Ukraine. The United Kingdom and Ukraine have signed a 100-year partnership agreement. It is intended to build strong ties between the two countries across the entire spectrum of relations: from trade, security, and defense to science and technology, education, culture, etc. (Photo by Ihor Kuznietsov/Novyny LIVE/Global Images Ukraine via Getty Images)
Nyitókép: Ihor Kuznietsov/Novyny LIVE/Global Images Ukraine via Getty Images

A háború kezdete óta a legnagyobb brit segélycsomagot kaphatja meg Ukrajna

Az ukrajnai háború mai, harmadik évfordulójához időzítette a brit kormány új, Moszkva-ellenes szankcióit. Keir Starmer miniszterelnök a héten Washingtonban próbálja meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt arról, hogy ne forduljon el Ukrajnától.

Miközben a Donald Trump vezette amerikai kormányzat látványosan elfordult Ukrajnától, és visszakérne bizonyos támogatásokat Kijevtől, Nagy-Britannia próbálja mobilizálni az európai országokat, hogy tartsanak ki Ukrajna mellett. A háború kitörésének harmadik évfordulójához időzítve a brit kormány „hármas csavarral” akar nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy hagyjon fel a háborúval. Egyrészt új szankciókat vet ki, másrészt katonai segélyt különít el Ukrajnának, harmadrészt további eszközökkel segíti Kijevet.

„Ez lesz a háború kezdete óta a legnagyobb brit segélycsomag” – állította David Lammy külügyminiszter, aki azzal indokolta a lépést, hogy valahogy meg kell akasztani Oroszország bevételeit és katonai gépezetét. A nagy kérdés az, hogy nem jön-e mindez túl későn, hiszen Donald Trump az európaiak és az ukránok kihagyásával, közvetlenül Moszkvával akar alkut kötni a háború lezárásáról. Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem késtek még el az újabb szankciókkal, és

abban a hitben utazik el a héten Washingtonba, hogy meg tudja győzni erről az amerikai elnököt is.

„Ukrajna lesz tárgyalásaink középpontjában, kőkeményen támogatjuk” – ígérte a brit kormányfő egy múlt heti telefonbeszélgetés során Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Egy hét végi, skóciai konferencián pedig arról beszélt, hogy semmilyen tárgyalást nem lehet folytatni Ukrajna jövőjéről Ukrajna nélkül. „Senki sem akarja, hogy folytatódjon a vérontás, különösen nem az ukránok. De amennyi szenvedésen átmentek, amennyi mindenért harcoltak... nem lehet semmilyen beszélgetés Ukrajnáról Ukrajna nélkül és népének hosszútávú biztonság kell” – mondta a skót Munkáspárt glasgow-i konferenciáján.

Keir Starmer bírálói azt vetik a miniszterelnök szemére, hogy Nagy-Britannia nincs abban az anyagi helyzetben, hogy megvédje Ukrajnát – vagy akár saját magát is – az orosz hadigépezettel szemben. Mindehhez a katonai kiadásoknak az éves brit GPD 2,5 százalékánál jóval magasabb szintjére lenne szükség a kritikusok szerint. Keir Starmer azonban most arról beszél, hogy ennyire tornássza fel a kiadásokat.

Kérdés, hogy mit szól majd ehhez Donald Trump, aki többek között a brit kormányfőnek is az értésére adta, hogy az Egyesült Államok automatikusan nem garantálja Európa biztonságát, Ukrajnától pedig szabályos és meglehetősen drága kompenzációt akar kapni az eddigi amerikai támogatásért. Keir Starmer előzőleg Emmanuel Macronnal állapodott meg arról, hogy közösen együttműködnek Kijev támogatásában, és a francia államfő éppen hétfőn fogja tesztelni az ötleteket Donald Trump vendégeként. A francia elnök úgy érezheti, hogy az oroszlán barlangjába megy, Donald Trump ugyanis pénteken azt mondta a Fox News rádiónak, hogy „sem a francia elnök, sem Keir Starmer nem tett semmit” az ukrajnai háború lezárásáért.

„Európa instabilitása mindig nálunk vetődik partra és ez egy nemzedéki pillanat” – mondta vasárnap a brit kormányfő, aki közölte: támogatja az amerikai felhívásokat, hogy a kontinens vállaljon nagyobb felelősséget biztonságáért, és Nagy-Britannia kész ebben vezető szerepet játszani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×