eur:
405.76
usd:
357.05
bux:
92964.32
2025. április 26. szombat Ervin
The M777 howitzer is a British/American towed 155 mm artillery piece in the howitzer class
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Jólét vagy biztonság? – Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat

A NATO-ban már idén három százalékra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az Európai Unió pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: számos kutatás bizonyítja, hogy a védelmi kiadások növelése pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra, az infrastruktúra fejlesztésével pedig az emberek is jól járnak.

A védelmi költségvetés emelésének és a katonai célú beruházások fokozásának lehetősége a gazdasági növekedés fenntartása mellett az elmúlt évek egyik legakutabb kérdésévé vált az Európai Unióban. Míg egyes tagállamok a gazdaság militarizálásában a jóléti kiadások csökkenését és a gazdaság visszaesését látják, mások szerint a védelmi célra átcsoportosított források az ipari termelés, a foglalkoztatás, a kutatás és a fejlesztés megélénkülése miatt pozitív hatással lehetnek a nemzetgazdaságra.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: a militarizálást támogatók közül élen járnak a lengyelek, akik már most is a GDP-jük több mint négy százalékát költik védelmi célokra és fegyverkezésre, illetve az utóbbi időben nagyon felpörgették a különböző haderőfejlesztési projekteket. Nagy Dávid hozzátette: a többi európai országgal összehasonlítva a lengyel társadalom sokkal inkább átmilitarizáltabb a történelmi múlt miatt, és ez a gazdasági prioritásokban is megmutatkozik.

Az európai államok közül jelenleg négy-öt olyan NATO-tagország van, amely éves GDP-jének a két százalékát sem fordítja védelmi kiadásokra, köztük Spanyolországra és Olaszországra is igaz ez a megállapítás.

Utóbbi két állam a bruttó hazai össztermék 1,8 százalékát fordítja ilyen célokra, miközben a nagyobb gazdasággal rendelkező országok közé sorolják a két dél-európai országot. Ez az adat is azt mutatja, hogy ha a NATO-ban elfogadnák azt az előterjesztést, hogy minden tagállamnak bizonyos határidőn belül GDP-arányosan kötelezően minimum három százalékot kell költenie katonai célokra, akkor még egyes nagyobb, erősebb országoknak is viszonylag nagyobb forrásátcsoportosítást kellene végezniük.

A védelmi költségvetés emelését ellenzők legtöbbször azzal érvelnek, hogy egy ilyen intézkedéssel kevesebb pénz jut a szociális kiadásokra, az oktatásra, az egészségügyre vagy az adócsökkentésre. Nagy Dávid ugyanakkor megjegyezte: több kutatás is azt bizonyítja, hogy ez nem feltétlenül van így, és akár számos pozitív hatása is lehet a gazdaság militarizálásának, igaz, ennek elég szigorú feltételei vannak, melyek közül a legfontosabb, hogy az elkülönített összegeket kizárólag a hazai vagy uniós védelmi ipar fejlesztésére lehet költeni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten egy 800 milliárd eurós programra tett javaslatot az európai védelmi fejlesztések érdekében. Az elemző kiemelte, hogy

az Európai Unió jelenleg a szükséges eszközök, fegyverek mintegy 80 százalékát külső forrásokból szerzi be, ami megint csak azt jelzi, hogy az európai hadiipar jelentős hiányokkal küzd.

Nagy Dávid szerint a tagállamoknak figyelembe kellene venniük azt is, hogy ha növelik védelmi költéseiket, akkor azt ne az adóterhek által tegyék, hanem külső források, hitelek bevonásával. Emlékeztetett, hogy az Ursula von der Leyen által bemutatott tervben ezt is rögzítették, melynek értelmében körülbelül 150 milliárd eurónyi hitel lenne lehívható a tagállamok számára.

A védelmi fejlesztéseket szorgalmazó országok szerint az említett forrásátcsoportosításokkal bővülhet a gazdaság, és pozitív hatással lehetnek a különböző kutatásokra, innovációs kezdeményezésekre, továbbá olyan áttöréseket eredményezhetnek egy-egy ország számára, amelyekből később a civil szektor is profitálhat. Nagy Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentős infrastrukturális fejlesztések is elindulhatnak, hiszen védelmi célokat szem előtt tartva korszerűsíteni kell például a közutakat, autópályákat vagy a vasúthálózatot is, márpedig ezeket a civilek is használják, így egyáltalán nem csak a hadiipar szempontjából lényegesek ezek a kezdeményezések.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Újabb tartományi választást tartanak a szomszédos Ausztriában, immár a negyediket a tavaly szeptemberi országos parlamenti választások óta. Az önálló tartománynak számító Bécsben a hosszú ideje regnáló Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a felmérések szerint ezúttal is biztos győzelemre számíthat.

Csányi Péter:  az OTP stratégiája sikeres, de van, amit érdemes újragondolni

Drasztikus változtatást nem tervez, de számos területen készül finomhangolásra Csányi Péter, aki május elsejétől az OTP Bank vezérigazgatója lesz. Az InfoRádióban beszélt arról, hogy mely területeken változtatna, és hogy a leányvállalatok vezetőit jobban integrálná az anyabank működésébe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.28. hétfő, 18:00
Csányi Péter
az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, kinevezett vezérigazgató
Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Egy hetes stagnálás után tegnap kilépett a megszokott, 407 és 409 közötti sávjából az euró-forint árfolyam. Óriási mozgást ez sem jelent: a hazai fizetőeszköz 406,5-ig erősödött. Az árfolyammozgást a viszonylag jó piaci hangulat indukálta, ami pedig egyrészt néhány biztatóbb makroadat mellett annak volt köszönhető, hogy az amerikai Trump-adminisztráció egyes megszólalásaiba (vagy épp hallgatásába) a befektetők bele tudták látni a vámháború lejjebb tekerésének jeleit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×