A svájci indexálás megszüntetésének tudható be a nyugdíjasok relatív elszegényedése, ugyanis a jelenlegi, inflációkövető rendszer, bár a nyugdíjak reálértékét megőrzi, nem biztosítja, hogy az emelkedés kövesse a bérek dinamikáját – állapítja meg elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyet az Infostart is összefoglalt.

„Meglepetést nem okozott, csak megerősítette a keserűségünket, ez a harmadik, negyedik olyan komoly intézmény, amely azt hozza ki, hogy a bérekhez képest a nyugdíjak hogyan maradnak le” – állította az InfoRádió megkeresésére Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke.

Felidézte, az Állami Számvevőszék mintegy fél évvel korábban állt elő elemzéssel, amely azt állítja, hogy

az átlagnyugdíj az átlagos nettó bérnek alig 48 százalékát teszi ki,

a Magyarországról a hét elején megjelent országjelentés pedig azt mutatja, hogy 50 százalék alá süllyedt, a GKI ezeket az adatokat erősítette meg. „csúnya szóval élve szegénységi csúszdán vannak a nyugdíjasok, és folyamatosan szakadnak le a bérekhez képest”.

Szerinte a bérek örvendetesen emelkednek a termelékenység stagnálása ellenére is, idén is 11 százalékos plusz bérkiáramlást prognosztizál a költségvetés, a minimálbér is 11 ugyanennyivel növekedett, miközben a nyugdíj csak 3,6 százalékkal, a különbség így növekszik évről évre, ez pedig a nyugdíjasoknak egyre nagyobb gondot jelent.

Megjelent már az új kormány javaslata, amely szerint először a legalacsonyabb nyugdíjakat szeretnék felzárkóztatni. Ez Karácsony Mihály értelmezése szerint két úton valószínűsíthető:

1. SZÉP-kártya a 250 ezer forint alatti sávban lévő nyugdíjasoknak (1,3 millióan vannak ilyenek) 200 ezer forint értékben, ez 16 600 forintos többlet havonta; a 250 és 500 ezer forint közötti sávba esők, mintegy 600 ezren, 100 ezer forintos SZÉP-kártyát kapnak, a 103 ezer, többet kapó nyugdíjas pedig nem kapna semmit, ez így jó lenne szerinte
2. a 120 ezer forint alatti nyugdíjakat felhúzni 120 ezer forintra, ami „messziről jónak tűnik”, de szerinte a jövedelmet kellene vizsgálni, hisz „lehet, hogy valakinek 120 ezer forint a nyugdíja, de 15 évet dolgozott Magyarországon, 35-öt meg Ausztriában vagy Belgiumban, és onnan is kap nyugdíjat”.

Kritizálta ugyanakkor a 120 ezres nyugdíjon lévő „celebeket” is, akik lobogtatják ugyan a papírjukat, de arról nem beszélnek, hogy adott esetben még két-háromszázezer forintot is megkapnak szerzői jogaikért havonta, esetleg lakáskiadásból egészítik ki a jövedelmüket, netán egyéb tőkejövedelmük van.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült.