Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Az Európai Unió és Nagy-Britannia zászlói a brit parlament előtt Londonban 2019. október 28-án. Az Európai Unió 27 tagállama ezen a napon elfogadta az Egyesült Királyság kérését, hogy rugalmasan halasszák el az ország kiválását az Európai Unióból 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/AP/Alberto Pezzali

Igen bonyolult sakkjátszmába kezdett Boris Johnson

Összejöhet Boris Johnsonnak a brexitpatthelyzet miatt óhajtott előre hozott választás. A brit miniszterelnök hétfő este akarja megszavaztatni erről a parlamentet, de eddig gondot jelentett, hogy kétharmados többségre volt szüksége.

Miközben az Európai Unió 27 tagállama elfogadta az Egyesült Királyság kérését, hogy rugalmasan halasszák el az ország kiválását az Európai Unióból 2020. január 31-ig, Boris Johnson brit kormányfő karácsony előtt előre hozott választásokat akar rendezni, és ehhez úgy tűnik, talált egy kiskaput.

A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt várhatóan Johnson kérése ellen szavaz, és így a kormányfőnek nem lesz meg a szükséges kétharmados többsége a választások megrendezéséhez.

A konzervatívokkal korábban koalícióban kormányzó Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt is támogatja azt az ötletet, hogy módosítsák a parlament időtartamát szabályozó törvényt, úgy hogy december 9-re írják ki a következő választásokat. A dátumot azonban törölték volna, ha az EU nem hosszabbította volna meg három hónappal a brexit határidejét.

Ezt a javaslatot kedd és csütörtök között fogadhatja el a brit parlament,

amely hétfőn – minden bizonnyal – leszavazza Johnson javaslatát az előre hozott választásokról. A hétközbeni voksolás után szinte bizonyosan azonnal feloszlatnák a parlamentet és jöhetnének az új választások. Mindezzel azonban nem segíteni akarják a kormányfőt, hanem

esélyt szerezni az elmozdítására.

A liberálisok által kínált kiskapu logikája szerint Johnson már nem tudja a választásokig ismét benyújtani a parlamentben a brit-uniós válási egyezményt.

„Boris Johnson nem tudta tartani a mindenáron brexit határidejét. Most előre hozott választást akar úgy, hogy közben átpasszírozná a parlamenten a brexittörvényét. Ez rossz alku, a Liberális Demokraták nem támogatják. El kell mozdítanunk Johnsont, feloldani a patthelyzetet és

esélyt adni a népnek, hogy az EU-ban való maradásra voksoljon”

– mondta Jo Swinson, a párt vezére.

A liberálisok szerint az ő tervezetükkel lekerülne az asztalról a szabályozatlan brexit lehetősége, és akár ők adhatnák a következő kormányt, amely leállítaná az unióból való kilépést és újabb népszavazást tartana az EU-tagságról. Az ötletet a Skót Nemzeti Párt is támogatja.

A legnagyobb ellenzéki erő, a brit Munkáspárt viszont halogatná a választásokat. Ennek fő oka, hogy egy felmérés szerint a kormánypárt 16 ponttal népszerűbb, mint ők. Johnson figyelmeztette is a Labourt: támogassák az ő ötletét, különben a brexit elhúzódik és csak valamikor jövőre valósulhat meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump arra sürgette az iráni biztonsági erők tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, illetve „álljanak a hazafiak pártjára”. „Ez egyedülálló óriási lehetőség az iráni emberek előtt, hogy visszavegyék országukat” – hangoztatta az amerikai elnök, amikor megerősítette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője halálhírét.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×