A Munkáspárt semmiképp sem akart olyan választásba belemenni, aminek a következménye az lehet, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. "Ám Boris Johnson ma visszahozhatja ezt, hiszen elképzelhető, hogy egy olyan törvényt hoznak, amely megváltoztatja a kétharmados kritériumot, és így lehetőség nyílik mégiscsak egy decemberi választásra" - mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán.

Egyértelműen a Konzervatív Párt érdeke szerinte az előre hozott választás, hiszen az előrejelzések szerint akár 85 fős többséget is szerezhetnének a parlamentben, vagyis egy biztos kormányzással tudná továbbvinni a brexit ügyét. Ugyanakkor érdeke a liberális demokratáknak, akik megerősödve jöhetnének ki belőle, és akár még egy olyan koalíciós kormány is összejöhet, ha a toryknak nem sikerül megszerezni a többséget, mint ami a 2010-es választások eredménye volt - emlékeztetett a Corvinus egyetemi docense.

Az unióval kötött megállapodást január végéig fogadhatják el; ha egy új parlament jön biztos többséggel, akkor ez tarthatónak tűnik Gálik Zoltán szerint. "Ám semmi nem tűnik biztosnak, főleg mert a Munkáspárt abban bízik, hogy ha december 9-én vagy 12-én mégiscsak sikerül megfogni a torykat, akkor ehhez a bizonyos törvényhez, ami most átmenne a parlamenten, különböző kiegészítéseket tudnának tenni. Még mindig ott van a lehetőségek között a népszavazás is, amit akár egy új parlament sem támogatna, de elképzelhető, hogy utána még stabilabb kormány alakulna.

A stabilitás pedig kulcspont, hiszen még csak most következik egy még fontosabb időszak a jövőbeli kapcsolatokról, amit csak stabil kormányzati háttérrel lehetne végigtárgyalni

- tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.

Johnson: ez a parlament csak befagyasztja a patthelyzetet

Az EU hétfő délelőtt maximum három hónapos, úgynevezett „flexibilis hosszabbítást” adott, ami azt jelenti, hogy ha hamarabb sikerül ratifikálni a válási paktumot, akkor a britek akár november vagy december végén is távozhatnak.

Boris Johnson miniszterelnök így nem tudta betartani „brexit tűzön-vizen át” ígéretét, ami angolul még szigorúbban hangzik: „do or die”, azaz „az életem árán is”. Egy másik megjegyzése az volt, hogy inkább feküdne holtan egy árokban, mint hogy halasztást kérjen. Nos, ez megtörtént, és emlékeztették is az ígéretre eleget - írta az InfoRádió londoni tudósítója, Szvetnik Endre.

Johnson most azzal érvel, hogy előre hozott választásokat kell tartani, mert a parlament – jelenlegi összetételében – csak konzerválja a brexitpatthelyzetet.

„Nem hagyjuk hogy folytatódjon ez a bénultság, így vagy úgy, de a választások felé kell vennünk az irányt. Ez a ház nem tarthatja többé túszként fogva az országot” – mondta a kormányfő.

Brüsszelbe, Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének pedig azt írta: „a brit EU-tagság nem kívánatos fenntartása kárt okoz demokráciánknak. Felhívom az európai államokat, tegyék világossá, hogy január 31. után már nem lehet majd újra meghosszabbítani a kilépési határidőt”.

Hétfőn meg is próbálkozott a december 12-i előre hozott választást szentesítő parlamenti szavazással és ahogy várható volt, az ötlet 299 a 424 ellenében elbukott. A megoldás most az őt megbuktatni próbáló ellenzéki pártok egy részének javaslata lehet, amely törvényben határozná meg az idei választások időpontját és ehhez már nem kell kétharmados többség.

Az ellenzéki Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt december 9-i választásokat akar, azért, hogy Johnson fű alatt ne tudja megvalósítani az alku nélküli brexitet.

A miniszterelnöki hivatal közölte, hogy nem nyújtják be újra a parlament elé a Brüsszellel kialkudott válási paktumot. Cserébe azt remélik, hogy a két ellenzéki párt belemegy a december 12-i választások ötletébe.

Bár minden brit politikus választásokat akar, az ellenzékiek ezt úgy valósítanák meg, hogy a lehető legnagyobb politikai kárt okozzák Johnsonnak, aki egyelőre a népszerűségi lista élén áll. Ő viszont a parlamentre próbálja terelni a felelősséget azért, hogy a hónap végén nem valósul meg a brexit – jegyzi meg a Reuters.