Infostart.hu
eur:
386.41
usd:
332.03
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Boris Johnson brit miniszterelnök (b) és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt elnöke a Westminster-palota felsőházi üléstermébe, a Lordok Házába érkezik, mielőtt II. Erzsébet brit királynő trónbeszédével megnyitja a következő törvényhozási évadot 2019. október 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Jack Hill

Boris Johnson kiszabadítaná a "túszt", a kollektív főnökhöz fordul

Előrehozott választásokkal akarja feloldani a brexit-patthelyzetet Boris Johnson. A brit miniszterelnök, úgy tűnik, feladta tervét, hogy a hónap végéig mindenáron kilépteti hazáját az Európai Unióból. Helyette egy új összetételű, és reményei szerint őt megerősítő parlamenttel vágna neki a kilépésnek.

December 12-én akar előrehozott választásokat tartani a brit konzervatív kormányfő. Bár az ellenzék mit sem látna szívesebben, hogy minthogy kibukjon a hatalomból – és erre demokráciákban a választás a legjobb módszer –, a többi párt inkább kivár.

Johnson ugyanis bízik a győzelmében, és azt reméli, hogy brexitpárti konzervatív többség áll fel az új törvényhozásban, amely meg tudja szavazni az uniós kilépési egyezményt vagy akár a szabályozatlan brexitet.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezér, aki maga „puha brexitpárti”, ezért nem volt hajlandó egyből válaszolni Johnson levelére, amelyben a kormányfő felajánlotta: lehetőséget ad a brexit-megállapodás november 6-ig tartó, hosszabb vizsgálatára, hogy november elején véglegesítsék az unióból történő kilépést.

Emellett közölte, hogy hétfőn határozati javaslatot nyújt be a decemberi előrehozott választásokról. A szavazás csak akkor rendezhető meg, ha a parlamenti képviselők kétharmada támogatja az ötletet és ezért van szüksége Johnsonnak a Munkáspárt támogatására.

„Eljött az ideje, hogy az ellenzék összeszedje a bátorságát és alávesse magát kollektív főnökünk, a brit nép ítéletének”

– közölte még a kormányfő.

Corbyn viszont azt mondta: megvárja az Európai Unió pénteki döntését arról, hogy kitolja-e a britek számára a kilépés határidejét, amit Johnson egy brit törvény miatt kénytelen volt kérvényezni. Az is hozzátette: csak akkor szavaz hétfőn az előrehozott választásokra, ha elhárul a veszélye, hogy Johnsonnak lehetősége legyen szabályozatlan módon kiléptetni az országot az EU-ból. Tagadta, hogy „zavarodott” lenne pártja hozzáállása a kérdéshez.

Egy miniszterelnökségi forrás azt mondta, hogy ha a képviselők elvetik Johnson indítványát, akkor a kormányfő visszavonja a kilépési egyezményről szóló törvényjavaslatot és minden egyes parlamenti napon az előrehozott választásokért fog kampányolni. „Nem hagyjuk, hogy a képviselők túszként tartsák fogva az országot” – tette hozzá a forrás.

Sokkoló módon egy friss tanulmányból az derült ki: a brit közvélemény – maradás- és brexitpárti szavazók egyaránt – a szükséges rosszként elfogadnák a képviselők elleni erőszakot, ha ezzel tetszésüknek megfelelően alakulna a brexit.

A YouGov felmérése szerint az angliai kilépéspárti szavazók 71 százaléka, a skóciai brexit-szavazók 60 százaléka és a walesiek 70 százaléka gondolja úgy, hogy „ha ez a brexit ára”, akkor elfogadható a képviselőkkel szembeni erőszak. A maradáspártiak csak egy kicsit szelídebbek: az angolok 58, a skótok 53 és a walesiek 56 százaléka gondolja úgy, hogy nem baj, ha politikusokat ér támadás, ha az ország az EU tagja marad.

Visszatérve a westminsteri brexitdrámára, a brit politikai elit péntek reggel azt találgatta, hogy hány hónappal hosszabbítja meg ad az EU a brexithatáridőt. Egy hosszabb időszak nyomán felerősödnének azok a hangok, amelyek újabb népszavazást követelnek az uniós tagságról.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×