Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője brit nemzetiszínű zoknit visel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatott vita előtt az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban 2019. január 16-án. Előző nap a brit alsóház 230 szavazat többséggel elutasította a kormány és az Európai Unió közötti Brexit-megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Döntöttek a 27-ek a brexithalasztásról, London is megszólalt

Megállapodtak az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének újabb halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról a bennmaradó tagállamok kormányai. A brit pénzügyminiszter rég várt brit kijelentést tett.

Diplomáciai források arról számoltak be, hogy a halasztás hosszáról azonban csak később születik döntés. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója kiválónak nevezte a huszonhetek brüsszeli EU-nagyköveteinek találkozóját, és elmondta, hogy a munka a következő napokban folytatódni fog.

Névtelenséget kérő tisztségviselőktől úgy tudni, a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról.

Időkőzben már Nagy-Britanniában is új helyzet alakult ki: a brit miniszterelnök, úgy tűnik, feladta tervét, hogy a hónap végéig mindenáron kilépteti hazáját az Európai Unióból. Helyette egy új összetételű, és reményei szerint őt megerősítő parlamenttel vágna neki a kilépésnek, és egy december 12-i előrehozott választással akarja feloldani a brexit-patthelyzetet.

Boris Johnson ugyanis bízik a győzelmében, és azt reméli, hogy brexitpárti konzervatív többség áll fel az új törvényhozásban, amely meg tudja szavazni az uniós kilépési egyezményt vagy akár a szabályozatlan brexitet.

A brit politikai elit egyébként péntek reggel azt találgatta, hogy hány hónappal hosszabbítja meg ad az EU a brexithatáridőt. Egy hosszabb időszak nyomán felerősödnének azok a hangok, amelyek újabb népszavazást követelnek az uniós tagságról.

Október 31.: nem fog menni

Az EU 27-ek döntésének napján megszólalt a brit pénzügyminiszter, közölve: az Egyesült Királyság nem tud a brit EU-tagság megszűnésének jövő csütörtöki határnapján kilépni az Európai Unióból. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki brexithatáridő.

A BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i brexithatáridőt,

"elérte azt a brexitmegállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen", és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli brexitre is.

Javid szerint azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője - miatt "további bizonytalanság és késlekedés várható".

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×