Infostart.hu
eur:
386.37
usd:
333.8
bux:
124410.58
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője brit nemzetiszínű zoknit visel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatott vita előtt az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban 2019. január 16-án. Előző nap a brit alsóház 230 szavazat többséggel elutasította a kormány és az Európai Unió közötti Brexit-megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Döntöttek a 27-ek a brexithalasztásról, London is megszólalt

Megállapodtak az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének újabb halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról a bennmaradó tagállamok kormányai. A brit pénzügyminiszter rég várt brit kijelentést tett.

Diplomáciai források arról számoltak be, hogy a halasztás hosszáról azonban csak később születik döntés. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója kiválónak nevezte a huszonhetek brüsszeli EU-nagyköveteinek találkozóját, és elmondta, hogy a munka a következő napokban folytatódni fog.

Névtelenséget kérő tisztségviselőktől úgy tudni, a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról.

Időkőzben már Nagy-Britanniában is új helyzet alakult ki: a brit miniszterelnök, úgy tűnik, feladta tervét, hogy a hónap végéig mindenáron kilépteti hazáját az Európai Unióból. Helyette egy új összetételű, és reményei szerint őt megerősítő parlamenttel vágna neki a kilépésnek, és egy december 12-i előrehozott választással akarja feloldani a brexit-patthelyzetet.

Boris Johnson ugyanis bízik a győzelmében, és azt reméli, hogy brexitpárti konzervatív többség áll fel az új törvényhozásban, amely meg tudja szavazni az uniós kilépési egyezményt vagy akár a szabályozatlan brexitet.

A brit politikai elit egyébként péntek reggel azt találgatta, hogy hány hónappal hosszabbítja meg ad az EU a brexithatáridőt. Egy hosszabb időszak nyomán felerősödnének azok a hangok, amelyek újabb népszavazást követelnek az uniós tagságról.

Október 31.: nem fog menni

Az EU 27-ek döntésének napján megszólalt a brit pénzügyminiszter, közölve: az Egyesült Királyság nem tud a brit EU-tagság megszűnésének jövő csütörtöki határnapján kilépni az Európai Unióból. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki brexithatáridő.

A BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i brexithatáridőt,

"elérte azt a brexitmegállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen", és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli brexitre is.

Javid szerint azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője - miatt "további bizonytalanság és késlekedés várható".

Címlapról ajánljuk
Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat
Aréna

Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat

A választásig hátralévő időszakra beszélgetéssorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait az általános belpolitikai kérdések mellett gazdasági elképzeléseikről és külpolitikai megfontolásaikról is kérdezze. A Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a DK elfogadta a meghívást, a Tisza nem kívánt élni a lehetőséggel. Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, képviselőjelöltje a Mi Hazánk álláspontját ismertette.

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
„Magyarországon igenis lakhatási válság van, hiába tagadja bárki"

„Magyarországon igenis lakhatási válság van, hiába tagadja bárki"

Amikor az Európai bizottságban a lakhatási válságról beszélünk, Magyarország általában a legrosszabb példa - fogalmazott meg kemény kritikát Joel Schons, a FIEC (Európai Építőipari Szövetség) Lakásügyi Munkacsoportjának elnöke az ÉVOSZ szerdán megrendezett konferenciáján tartott előadásában. A kijelentés Csepeti Ádám, a hazai stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár ugyanezen az eseményen elhangzott előadására reagált. A politikus a kormány lakáspolitikai terveit ismertette és kijelentette, hogy Magyarországon nincsen lakhatási válság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×