eur:
411.28
usd:
393.1
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője brit nemzetiszínű zoknit visel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatott vita előtt az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban 2019. január 16-án. Előző nap a brit alsóház 230 szavazat többséggel elutasította a kormány és az Európai Unió közötti Brexit-megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Döntöttek a 27-ek a brexithalasztásról, London is megszólalt

Megállapodtak az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének újabb halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról a bennmaradó tagállamok kormányai. A brit pénzügyminiszter rég várt brit kijelentést tett.

Diplomáciai források arról számoltak be, hogy a halasztás hosszáról azonban csak később születik döntés. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója kiválónak nevezte a huszonhetek brüsszeli EU-nagyköveteinek találkozóját, és elmondta, hogy a munka a következő napokban folytatódni fog.

Névtelenséget kérő tisztségviselőktől úgy tudni, a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról.

Időkőzben már Nagy-Britanniában is új helyzet alakult ki: a brit miniszterelnök, úgy tűnik, feladta tervét, hogy a hónap végéig mindenáron kilépteti hazáját az Európai Unióból. Helyette egy új összetételű, és reményei szerint őt megerősítő parlamenttel vágna neki a kilépésnek, és egy december 12-i előrehozott választással akarja feloldani a brexit-patthelyzetet.

Boris Johnson ugyanis bízik a győzelmében, és azt reméli, hogy brexitpárti konzervatív többség áll fel az új törvényhozásban, amely meg tudja szavazni az uniós kilépési egyezményt vagy akár a szabályozatlan brexitet.

A brit politikai elit egyébként péntek reggel azt találgatta, hogy hány hónappal hosszabbítja meg ad az EU a brexithatáridőt. Egy hosszabb időszak nyomán felerősödnének azok a hangok, amelyek újabb népszavazást követelnek az uniós tagságról.

Október 31.: nem fog menni

Az EU 27-ek döntésének napján megszólalt a brit pénzügyminiszter, közölve: az Egyesült Királyság nem tud a brit EU-tagság megszűnésének jövő csütörtöki határnapján kilépni az Európai Unióból. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki brexithatáridő.

A BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i brexithatáridőt,

"elérte azt a brexitmegállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen", és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli brexitre is.

Javid szerint azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője - miatt "további bizonytalanság és késlekedés várható".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×