eur:
413.09
usd:
391.12
bux:
79279.54
2024. december 5. csütörtök Vilma
Boris Johnson volt brit külügyminiszter távozik londoni otthonából 2019. május 29-én. Johnsonnak a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért kell bíróság elé állnia közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén. Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Íme Boris Johnson nagy tervének fogadtatása

Brüsszel és Dublin válaszára vár a brit miniszterelnök, aki már elküldte az EU-nak azt tervet, amellyel szerinte kiváltható a szabályozott brit kilépést hátráltató ír határgarancia. Brüsszelben nem egyértelmű az elutasítás, bár a brit média egy része szerint kicsi az esély a kompromisszumra.

„Valósítsuk meg a brexitet október 31-én. Nemcsak a lehetőségek miatt, hogy saját és jobb szabályozást építsünk ki, nemcsak azért, mert a késlekedés értelmetlen és sok pénzbe kerül, hanem azért is, mert új pozitív partnerséget akarunk az EU-val” – vezette fel a konzervatív pártkonferencián az uniós kilépés szabályozott módjáról szóló tervét Boris Johnson. „Nem vagyunk Európa-ellenes párt vagy ország, én szeretem Európát” – harsogta hallgatósága szórványos tapsától kísérve Johnson.

A brit miniszterelnök elképzelése egyfajta „hibrid” szabályozásra épül:

  • Nagy-Britannia feladja az EU-val fenntartott vámuniót, hogy önállóan alakíthassa külkereskedelmét,
  • de Észak-Írország és az EU-tag Ír Köztársaság között szabadon áramolhatnak az áruk
  • úgy, hogy az egész szigeten érvényben maradnak az élelmiszerre, mezőgazdasági termékekre és az összes más árura vonatkozó uniós szabványok,
  • miközben a vámolást nem a határon végzik.

Mivel Észak-Írországra más rendelkezések vonatkoznának, mint Nagy-Britannia maradék részére, a regionális északír parlament négy évvel a kilépés után dönthetne, hogy melyik szabályozást akarja.

A leginkább érintett Írország miniszterelnöke,

Leo Varadkar egy szerdai telefonhívásban azt mondta Johnsonnak, hogy a jogi szöveg „nem teljesíti mindenben a korábban elfogadott ír határgarancia célkitűzéseit”.

Patrick O'Donovan ír pénzügyi államtitkár az RTE rádiónak nyilatkozva azt mondta: tárgyalási alapnak, de nem egy megállapodás alapjául szolgáló javaslatnak tekinti az ír kormány Boris Johnson kezdeményezését. "A mi szemszögünkből ez nem egy megállapodásnak az alapja, de bizonyosan alapja a további tárgyalásoknak" - mondta. Úgy fogalmazott, hogy Johnson javaslatában vannak üdvözlendő dolgok, de vannak olyanok is, amelyekkel Dublin vitatkozna.

Brüsszelben viszont – nyilvánosan – nem volt egyértelműen elutasító a reakció.

„Haladás történt, de őszintén, sok még a tennivaló, hogy teljesítsük az ír határgarancia három célját” – mondta Michel Barnier, az EU főtárgyalója. „Ezek: a gyakorlatilag

nem létező határ, egységes ír gazdaság és a közös piac, azaz a fogyasztók és vállalkozások védelme

az EU-n belül. (...) Folyatjuk a munkát az alku érdekében, az alku elvetése soha nem lesz az európai álláspont. Az alkunak azonban teljesíteni kell az ír backstop három említett célját” – mondta az uniós képviselő.

A brit média a kérdéshez való hozzállás alapján teljesen eltérő módon értelmezte a reakciót. Az uniópárti liberális The Guardian szerint „Barnier a kulisszák mögött megsemmisítő bírálattal illette a tervet és csapdának nevezte azt. Az EU nem vállalta a britek által „alagútnak” nevezett javasolt titkos tárgyalásokat sem. A The Guardian forrásaira utalva azt írta, hogy az Európai Parlament brexitcsoportja ellenzi Johnson elképzeléseit, „nincsenek meg benne az Írországnak kellő biztosítékok” Guy Verhofstadt, a csoport vezetője szerint.

Barnier testbeszéde a Sky Newsnak adott interjúban ugyanakkor korántsem tűnt elutasítónak, és ezért a brexitpárti brit Daily Express című lap azt írta, hogy a terv „nagy benyomást tett rá” és hogy „csak három dolgot kell rendbetenni”, kiemelve, hogy Barnier folytatni akarja a tárgyalásokat.

A kérdés most az, hogy a kulisszák mögött Brüsszel és a tagállamok megpróbálják-e rávenni Írországot, hogy engedjen, és ha ez megtörténik, lesz-e elég idő a hónap közepi uniós csúcsig az alku megkötésére.

Ha nem, akkor jöhet a brit törvény által előírt brexithatáridő-hosszabbítás. Erre viszont a brit kormány azt mondja: valamilyen módon, de figyelmen kívül hagyja és alku hiányában is kilépteti az országot október 31-én az EU-ból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

"Minden eddiginél közelebb került az ukrajnai háború vége" - közölte Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz és vatikáni kollégájával is egyeztetett csütörtökön az EBESZ külügyminiszteri szintű tanácsülésének margóján Vallettában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.06. péntek, 18:00
Fejérdy Gergely
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Megoldhatatlannak tűnő problémával néz szembe az orosz hadsereg, nem mehetnek a frontra a rezsim katonái – Háborús híreink csütörtökön

Megoldhatatlannak tűnő problémával néz szembe az orosz hadsereg, nem mehetnek a frontra a rezsim katonái – Háborús híreink csütörtökön

Moszkvában egyre több fejtörést okoz, hogy milyen megoldásokkal kellene pótolni a tetemes harctéri veszteségeiket, mivel a jelentős pénzügyi ösztönzők ellenére a szerződéses és az önkéntes katonák létszáma alaposan visszaesett – írja a KyivPost. Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ jelentése szerint Észak-Korea katonákat küldött Oroszországba, hogy támogassák az Ukrajna elleni háborút. A katonák elsősorban megfigyelő és ellenőrző feladatokat látnak el a kurszki területen, lehetővé téve, hogy az orosz erők nagyobb számban vegyenek részt a frontvonalbeli harcokban - számolt be a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legújabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×