Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.64
bux:
121821.36
2026. január 16. péntek Gusztáv
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Nagy a nyomás Íroszágon a Johnson-terv miatt

A brit miniszterelnök brexit-javaslata nyomán komoly nyomás nehezedik Írországra, hogy fogadja el a brit kormány kilépési alkuját. A Johnson-terv szerint a britek és az EU között megszűnne a vámunió, de Észak-Írország közöspiaci szabályozás alatt maradna egy ideig.

Úgy tűnik, a brit parlamentben meglehet a szükséges többség ahhoz, hogy átmenjen Boris Johnson brexitalkuja.

Az EU-ból való rendezett kilépésről szóló alkut Theresa May idején határozottan elvető keményvonalas konzervatívok már a miniszterelnök mögé álltak.

Boris Johnsonnak sikerült megnyernie az északír koronahű protestánsok pártja, a DUP támogatását és ami még fontosabb, 25 lázadó ellenzéki munkáspárti képviselő is hajlandó az egyezményre szavazni.

A labda így átkerült az Európai Unió térfelére, amely valójában arra vár, hogy az Ír Köztársaság számára mi az elfogadható a Johnson-tervből. Azaz, hatalmas nyomás nehezedik Dublinra azt követően, hogy Boris Johnson elküldte az Európai Bizottságnak az elképzelést.

Boris Johnson brit miniszterelnök interjúra érkezik pártja, a Konzervatív Párt manchesteri kongresszusán 2019. október 1-jén.
MTI/AP/Frank Augstein
Boris Johnson brit miniszterelnök interjúra érkezik pártja, a Konzervatív Párt manchesteri kongresszusán 2019. október 1-jén. MTI/AP/Frank Augstein

Brüsszelben néhány EU-illetékes „problémásnak” nevezte a tervet, amelynek értelmében vámszabályozás lépne életbe az EU és Nagy-Britannia között – azért, hogy a britek a kilépés után szabadon köthessenek kereskedelmi egyezményeket a világ országaival.

Észak-Írország ugyanakkor négy évre közöspiaci szabályozás alatt maradna. Ez azt jelenti, az Ír sziget egészén az EU élelmiszeripari és egyéb szabványai lennének érvényben. Ugyanakkor a határon áthaladó árukra vámot vetnének ki, de az ellenőrzést nem magán a határon folytatnák.

A politikai viták miatt jelenleg nem ülésező északír parlament négy év múlva dönthet arról, hogy fenn akarja-e tartani a közöspiaci szabályozást, vagy teljesen vissza akarja-e integrálni az északír gazdaságot a független brit szabályozás alá.

A Johnson-elképzelés annak elismerésére épül, hogy az északír gazdaság az EU-tagság éveiben szorosan összefonódott az Ír Köztársaság gazdaságával.

A határ közelében működő vállalkozások dolgozói például naponta többször is oda-vissza átlépik az egyelőre jelképes elválasztó vonalat és a „kemény” ellenőrzés mindkét oldalon súlyos gazdasági hatásokkal járna.

Az Európai Unió ugyanakkor attól tart, hogy ha vámszabályozás lépne életbe, de nem lenne szigorúan lefektetve az ellenőrzés módja, akkor az mégjobban fellendítené a már most folyó csempészetet, amely jelenleg csak az eltérő jövedéki szabályozás kijátszását célozza. A piacvédelem és áruellenőrzés érdekével ugyanakkor szembemegy az északírországi béke védelme, amire az Írországot támogató EU elkötelezte magát. Emiatt Dublin és Brüsszel is azt szeretné, hogy nyitott maradjon az északír határ, hogy az annak két oldalán élő közösségek ne érezzék elszakítva magukat.

Az Európai Parlament csütörtökre ígérte a választ a Johnson-tervre, de reggel nyilatkozó képviselők máris aggályosnak nevezték, hogy az bizonytalanságot kelt a békefolyamattal kapcsolatban. Az is aggasztó, hogy London közölte: tovább már nem fog tárgyalni, ezért felmerül a kérdés, tényleg alkut akar-e kötni Boris Johnson – mondta egy Európai Parlamenti képviselő a BBC-nek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Forrong a világ, cikázik a forint

Forrong a világ, cikázik a forint

Miközben a világ még a meghökkentő venezuelai eseményeket sem emésztette meg, Donald Trump amerikai elnök már az iráni katonai beavatkozást mérlegeli, Grönland megszerzéséről beszél és újabb támadást indított a Fed elnöke ellen. A héten így a befektetők a geopolitikai feszültségekre figyelnek, illetve Japánra, ahol az a kérdés, hogy Tokió közbelép-e a jen gyengülésének megállítása érdekében. Emellett a ma érkező amerikai ipari termelési adat mozgathatja a nemzetközi devizapiacokat. A forint az elmúlt 5 napban enyhe erősödést mutat az euróval szemben, míg a dollárnál éppen fordított jelenséget figyelhetünk meg, a mai napon pedig még nem találta meg az irányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×