INFORÁDIÓ 
2019. október 20. vasárnap
Vendel

brexit

nagy-britannia

észak-írország

boris johnson

Berlin, 2019. szeptember 6. 2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban. MTI/EPA/Filip Singer

Brüsszelbe utazik Boris Johnson rejtélyes "Z-terve" - ez van benne

Szerdán küldi el Brüsszelbe a brexitről szóló, utolsónak beharangozott ajánlatát Boris Johnson. A brit miniszterelnök azt készült elmondani pártja konferenciáján, hogy „józan kompromisszumról” van szó. A terv részeként más szabályozás alá esne Észak-Írország, mint az Egyesült Királyság többi része.

Hétfőn és kedden is folyt a szivárogtatás Boris Johnson brexittervéről, miközben a brit kormányfő vehemensen tagadta a neki tulajdonított elképzeléseket. Az este a korábbiakat felülíró, új terv szivárgott ki – amellyel Johnson szerint el lehet kerülni a szabályozatlan brexit okozta káoszt.

Brit kormányilletékesek úgy magyarázták az eseményeket, hogy „a javaslat jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 24 órában”. Londoni ígéret szerint az elképzelést szerda délután kézbesítik Brüsszelnek. Brit kormánykörökben elmondták: ha az EU elutasítja a javaslatot, akkor Nagy-Britannia leállítja a tárgyalásokat és felkészül a szabályozatlan brexitre.

Kérdés, hogy ki akarja a megállapodást. Az alku lehetőségét visszavetette, hogy kedd este a brit kormány azzal vádolta meg az ír kabinetet, hogy onnan szivárogtatták ki a tervet. Dublin ezt tagadta.

De mik a Johnson-terv részletei? Annyit tudni lehet, hogy

a britek Észak-Írországban immár készek kiterjeszteni az uniós szabályozást az iparcikkekre is. Emellett az Ír-sziget egészére vonatkozó állat- és élelmiszerellenőrzési rendszert javasolnak.

A Financial Times üzleti lap szerint a brit javaslat nem tér ki az ír határon fenyegető vámellenőrzés kérdésére. Egy korábbi szivárogtatás szerint Johnson a határtól 5-10 mérföldre fekvő létesítményekben képzelte el a vámellenőrzéseket, de az ötletet ő maga utasította vissza.

A konzervatív Daily Telegraph című laphoz – amelybe Johnson időről-időre cikkeket ír – több részlet is eljutott. Ezek értelmében

az Egyesült Királyság maradék része 2021-ig megpróbál szabadkereskedelmi egyezményt kötni az EU-val.

Mindeközben Észak-Írország négy éven át követné a mezőgazdasági termékekre és iparcikkekre vonatkozó brüsszeli szabályozást.

Az időszak végén összehívnák az északír regionális parlamentet, amely döntene: fenntartsák-e az EU-szabályokat – amellyel akadálytalanabbá válik a határ –, vagy a brit szabályozásra térjenek át.

A „négy év, két határ” névre elkeresztelt elképzelés értelmében az Észak-Írországból exportált árukat vámellenőrzésnek vetnék alá az ír oldalon, még a másik irányból érkező termékeket azért ellenőriznék, hogy megfelelnek-e EU szabványainak.

Jonathan Powell, Tony Blair volt miniszterelnök egykori kabinetfőnöke és a Nagypénteki Békeegyezmégy egyik atyja szerint „az ajánlat úgy néz ki, mintha olyasvalaki rakta volna össze, aki nem veszi komolyan az alku lehetőségét”.

Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Kapcsolódó hang

Johnson végső terve külön kezelné Észak-Írországot
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018