eur:
411.26
usd:
393.02
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Brüsszelbe utazik Boris Johnson rejtélyes "Z-terve" - ez van benne

Szerdán küldi el Brüsszelbe a brexitről szóló, utolsónak beharangozott ajánlatát Boris Johnson. A brit miniszterelnök azt készült elmondani pártja konferenciáján, hogy „józan kompromisszumról” van szó. A terv részeként más szabályozás alá esne Észak-Írország, mint az Egyesült Királyság többi része.

Hétfőn és kedden is folyt a szivárogtatás Boris Johnson brexittervéről, miközben a brit kormányfő vehemensen tagadta a neki tulajdonított elképzeléseket. Az este a korábbiakat felülíró, új terv szivárgott ki – amellyel Johnson szerint el lehet kerülni a szabályozatlan brexit okozta káoszt.

Brit kormányilletékesek úgy magyarázták az eseményeket, hogy „a javaslat jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 24 órában”. Londoni ígéret szerint az elképzelést szerda délután kézbesítik Brüsszelnek. Brit kormánykörökben elmondták: ha az EU elutasítja a javaslatot, akkor Nagy-Britannia leállítja a tárgyalásokat és felkészül a szabályozatlan brexitre.

Kérdés, hogy ki akarja a megállapodást. Az alku lehetőségét visszavetette, hogy kedd este a brit kormány azzal vádolta meg az ír kabinetet, hogy onnan szivárogtatták ki a tervet. Dublin ezt tagadta.

De mik a Johnson-terv részletei? Annyit tudni lehet, hogy

a britek Észak-Írországban immár készek kiterjeszteni az uniós szabályozást az iparcikkekre is. Emellett az Ír-sziget egészére vonatkozó állat- és élelmiszerellenőrzési rendszert javasolnak.

A Financial Times üzleti lap szerint a brit javaslat nem tér ki az ír határon fenyegető vámellenőrzés kérdésére. Egy korábbi szivárogtatás szerint Johnson a határtól 5-10 mérföldre fekvő létesítményekben képzelte el a vámellenőrzéseket, de az ötletet ő maga utasította vissza.

A konzervatív Daily Telegraph című laphoz – amelybe Johnson időről-időre cikkeket ír – több részlet is eljutott. Ezek értelmében

az Egyesült Királyság maradék része 2021-ig megpróbál szabadkereskedelmi egyezményt kötni az EU-val.

Mindeközben Észak-Írország négy éven át követné a mezőgazdasági termékekre és iparcikkekre vonatkozó brüsszeli szabályozást.

Az időszak végén összehívnák az északír regionális parlamentet, amely döntene: fenntartsák-e az EU-szabályokat – amellyel akadálytalanabbá válik a határ –, vagy a brit szabályozásra térjenek át.

A „négy év, két határ” névre elkeresztelt elképzelés értelmében az Észak-Írországból exportált árukat vámellenőrzésnek vetnék alá az ír oldalon, még a másik irányból érkező termékeket azért ellenőriznék, hogy megfelelnek-e EU szabványainak.

Jonathan Powell, Tony Blair volt miniszterelnök egykori kabinetfőnöke és a Nagypénteki Békeegyezmégy egyik atyja szerint „az ajánlat úgy néz ki, mintha olyasvalaki rakta volna össze, aki nem veszi komolyan az alku lehetőségét”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×