eur:
414.14
usd:
394.16
bux:
78826.56
2024. december 4. szerda Barbara, Borbála
A brit EU-tagság megszűnését (brexit) támogató és ellenző tüntetők a brit parlament közelében, Londonban 2019. szeptember 3-án. Boris Johnson előző nap kijelentette, hogy hogy semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál Nagy-Britannia október 31-én esedékes kilépésének újbóli elhalasztását. Brit képviselők egy csoportja bíróságon próbálja megakadályozni, hogy Johnson a parlament felfüggesztésével, megállapodás nélkül vezesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból.
Nyitókép: A brit EU-tagság megszűnését (brexit) támogató és ellenző tüntetők a brit parlament közelében, Londonban 2019. szeptember 3-án. MTI/EPA/Neil Hall

Elképzelhetetlen jogbizonytalanságot hozhat Boris Johonson vélt terve

Egy hetet adott a brit miniszterelnöknek a brexitvita megoldására az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő finn miniszterelnök. Az új londoni javaslatokról eddig visszafogottan nyilatkoztak az európai vezetők. Feledy Botond külpolitikai elemző szerint elképzelhető, hogy Boris Johnson csak taktikázik javaslatai benyújtásával, és az is felmerülhet, hogy az EU-nak választania kell egy brit törvény és a kormány szava között.

Az idő nagyon szorít mind a két oldalon – fogalmazott Feledy Botond. A londoni térfelet tekintve, Boris Johnson esetében nehéz egyelőre eldönteni - még a londoni konzervatívok körében is -, hogy egy ügyes taktikáról van-e szó részéről, azzal, hogy próbál egy új tárgyalást elkezdeni, miközben az új javaslatával – mint az északi határ ellenőrzésének és vámhatárának meglehetősen gálás újraírása –, olyan feltételeket szab, amik feltehetően nem lesznek elfogadhatók Brüsszel számára - mutatott rá a külpolitikai szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva.

Ebben az esetben viszont, miután tisztában van azzal, hogy ezek nem elfogadhatók,

úgy tűnhet, hogy csak bűnbakot keres arra, hogy október 31-én megpróbálja a brit törvényekkel szemben is kihozni Nagy-Britanniát az Európai Unióból,

hiszen a londoni parlament elfogadott egy törvényt, amiben elkötelezik a hosszabbításra a brit miniszerelnököt abban az esetben, ha nincs megegyezés az említett időpontig.

Eközben az európai kontinentális oldalon mindenki, köztük Michel Barnier európai uniós brexitügy főtárgyaló is nagy visszafogottságról tesz tanúbizonyságot, ahogyan például Mark Rutte holland miniszerelnök is, akivel telefonon egyeztetett Boris Johnson – jegyezte meg Feledy Botond. A finn elnökség ezért is mondta, hogy a hét végééig átnézik és még egyeztetnek Boris Johonson javaslatáról. Jövő héten,

október 17-18-ra kellene egy végleges változatnak az európai állam- és kormányfők tanácsa elé kerülnie,

hogy az európai csúcson erről döntés születhessen, és hogy a formaságokat az ezt követő napokban el tudják intézni.

Amennyiben Boris Johonson terve valóban az, hogy bűnbakot keres a megállapodás leendő sikertelenségére, vajon kivezethetné október 31-i hatállyal Nagy-Britanniát az Európai Unióból? És vajon az ő szava, aláírása döntő lenne, vagy ugyanúgy visszavonható lenne egy legfelsőbb bírósági döntéssel, mint ahogy a parlament felfüggesztése volt néhány héttel ezelőtt? E kérdésekkel kapcsolatban a külpolitikai elemző közölte: ez a kilépés

óriási jogbizonytalanságot eredményezne,

és azt sem tudni, hogy az újra ülésező brit parlament hogyan reagálna. További kérdés, hogy az EU-s partnerek kinek a szavát hinnék el. Vajon feladatuk-e egy brit törvény értelmezése, vagy hallgatnak egyszerűen a brit kormány szavára, hogyha ezek ellentmondást mutatnak – magyarázta az InfoRádiónak Feledy Botond. Szerinte egy valami egészen biztos: hogyha október 31-én a valóban megtörténik a britek kiesése az Európai Unióból, utána már

bármilyen jogorvoslat jöhet, az már a gyógyíthatatlan gazdasági károkat nem fogja tudni orvosolni.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csoma Mózes: Dél-Korea népszerűtlen elnökének kínos próbálkozása volt a hadiállapot

Csoma Mózes: Dél-Korea népszerűtlen elnökének kínos próbálkozása volt a hadiállapot

Nem valószínű, hogy a dél-koreai államfő a hadiállapot teljesen indokolatlan bevezetését követően hivatalában maradhat – fogalmazta meg álláspontját az InfoRádióban Csoma Mózes Korea-kutató. A korábbi szöuli magyar nagykövet szerint Jun Szogjol ezzel a kétségbeesett lépéssel próbálta megakadályozni, hogy alkotmányos módszerekkel elmozdítsák őt a hivatalából.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Kettészakad az ország: lesújt az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra

Kettészakad az ország: lesújt az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra

A Green Policy Center friss jelentése azt mutatja be, hogyan áll a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz történő alkalmazkodásban. A mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat hazánkban. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben érezhetőek és hatnak az ország különböző tájain. A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×