Mint arról az Infostart is beszámolt, kedden az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi bizottsága negyedik alelnökének választotta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőt. A 41 éves kárpátaljai magyar képviselőnő a Fidesz határon túli jelöltje volt 2014 óta. Mostani megválasztását 15-en támogatták, 10-en ellenezték, öten tartózkodtak.

Az Európai Parlament szakbizottságai négy magyar képviselőt már alelnökökké választottak július közepén tartott alakuló ülésükön.

1. Deutsch Tamás fideszes képviselő a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett,
2. Gál Kinga fideszes képviselőt a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották,
3. Ujhelyi István szocialista képviselő az EP közlekedéssel és foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki,
4. Winkler Gyulát, az RMDSZ képviselőjét pedig a nemzetközi kereskedelemért felelős szakbizottság második alelnökének.

Korábban Szájer József arról beszélt, hogy ebben a ciklusban azért nem pályáznak fideszes képviselők fontosabb tisztségekre, mert stratégiai bizottságok vezetői posztjait szeretnék betölteni. Ezzel együtt újra elhalasztották a döntést, mások mellett Hidvéghi Balázsról is, aki az állampolgári jogi, belügyi bizottság alelnöke lenne, de jelölését több pártcsoport is ellenzi.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő uniós biztosjelöltsége miatt pedig korábban visszalépett az EP alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottsága alelnöki jelöltségétől, amire egyébként első körben őt sem támogatták. A volt igazságügyi miniszter így semmilyen komolyabb posztot nem tölt majd be az Európai Parlamentben.

Az Európai Néppárt frakciója azonban bejelentette:

a közeljövőben új fideszes jelöltet állít az Alkotmányügyi Bizottság alelnöki pozíciójára, és ezt követően kerülhet sor a szakbizottsági szavazásra az alelnöki tisztségről.

A kilépés hónapjában vagyunk

A bizottsági helyosztozkodáson, és a biztosjelöltek meghallgatásán túl Brüsszel vigyázó szemeit most Londonra veti, ugyanis az Egyesült Királyság elvileg ennek a hónapnak a végén kilép az unióból. A Brexit pedig most az uniós intézményekre is hatással van. Ráadásul hamarosan az uniós állam-és kormányfők is összeülnek ez ügyben.

Magyar részről különösen érdekes, hogy erre a csúcsra Várhelyi Olivér, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként készül fel, ezzel párhuzamosan két hét múlva biztosjelölti meghallgatása is lesz.

A jelenlegi nagykövet egyébként tegnap már Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnökkel is egyeztetett a következő lépésekről.

Visszatérve a brexitre, az Európai Unió és a parlament is világossá tette, nem tudja elfogadni a rendezetlen kilépést, miközben a brit miniszterelnök ezt szorgalmazza. Brüsszeli források szerint nem kizárt, hogy Boris Johnson a következő hetekben több uniós tagállam vezetőjével is találkozik, hogy a háttérben próbáljon a saját helyzetén javítani.

Mások mellett Orbán Viktor magyar kormányfőt is felkeresheti.

Forgatókönyvek a brexitre és annak elmaradására

Az intézményrendszert kétféle módon érintheti a kilépés. Ha valóban lesz brexit, akkor november elején kiesik a parlamentből az összes brit képviselő, és több ország képviselőivel pótolják őket. Ez némileg módosíthatja a pártcsaládok súlyát, arányait.

Amennyiben a szigetország mégsem lép ki a közösségből, akkor viszont tagot kell delegálniuk az új Európai Bizottságba, ami így nem alakulhat meg egy hónap múlva, és Ursula von der Leyennek teljesen át kell alakítania testületét.

Mindeközben szintén ebben a hónapban hivatalba lép az Európai Központi Bank új elnöke, és a finn uniós elnökség rákapcsol az új uniós költségvetés megalkotására, ami már nagyon sürgető.

Egyebek között ezért tartják különösen mozgalmas és kritikus hónapnak Brüsszelben az októbert, amelynek eseményei kár hosszabb távon is alakíthatnak az Európai Unión.