Infostart.hu
eur:
363.34
usd:
323.61
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b) és Theresa May brit miniszterelnök az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Az uniós parlamentben is veszekedtek a brexit miatt

Veszekedést okozott a brexit, de nem Nagy-Britanniában, hanem az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadt, a testület brexitügyi koordinátora szerint Donald Tusk, az uniós tagállami vezetők tanácsának elnöke csak elnyújtotta a válságot, azzal, hogy jelentősen meghosszabbította a brit kilépés határidejét.

Ha a brit kilépésről és a brit hozzáállásról van szó, akkor Guy Verhofstadt az utóbbi időben már nem ragaszkodik görcsösen a diplomáciai nyelvezethez. Sok uniós állam és vezető frusztrációját kifejezve az Európai Parlament előtt azzal ostorozta az alkudozásban résztvevő Donald Tuskot – az országok vezetőit összefogó Tanács elnökét – hogy brexithatáridő-hosszabbítás nélkül, vagy csak néhány napos vagy hetes hosszabbítással kellett volna visszaküldeni Theresa May miniszterelnököt Londonba. „Maga ehelyett fél évet adott neki!” – mondta.

Verhofstadt itt nem állt meg: „Attól tartok, hogy ez csak a bizonytalanságot tartja fenn és főleg attól félek, hogy importálni fogja a brexitkáoszt az Európai Unióba,

továbbá megmérgezi a közelgő európai parlamenti választásokat.”

Tusk – aki azt reméli, hogy a britek meggondolják magukat - korábban jelezte, ő akár egyéves hosszabbítást is adna. Válaszában arra utalt: bár sokakat zavarna, hogy a brit képviselők beleszólhatnak az uniós ügyekbe, de amíg Nagy-Britannia az EU tagja, joga és kötelessége európai parlamenti választásokat tartani és nem lehet képviselőit „másodrangú tagsággal” lekorlátozni.

Tusk még azzal is visszavágott, hogy megjegyezte: Verhofstadtot lelkesen megtapsolta Nigel Farage, az uniót rendszeresen ostorozó és a brexitszavazást kikényszerítő Brit Függetlenségi Párt volt vezére, aki szintén ott ül az Európai Parlamentben. „Ennek fényében jó lenne, ha Verhofstadt úr módosítaná véleményét.”

Tusk arról beszélt: sokan, így ő is elfáradt a brexittől, „de ez még nem ok arra, hogy gyorsan lezavarjuk, csak mert fáradtak vagyunk. Nyitott fejjel és civilizáltan kell kezelnünk.”

Közben Nagy-Britanniában figyelmeztették May miniszterelnököt:

nincs esélye annak, hogy kilépési egyezménye elfogadtatásával elkerülje, hogy a szigetországban is európai parlamenti választásokat tartsanak.

Hiába mondja ugyanis May, hogy még alkut lehet kötni az ellenzéki Munkáspárttal és így megszerezni a parlamenti igen voksokat az egyezményben leírt rendezett kilépéshez, az idő már lejárt. Május 22-ig nem lehet ratifikálni a May-Brüsszel-alkut. A Kormányzati Intézet nevű elemző műhely szerint hetekig tartana az egyezmény elfogadása, ahogy 1993-ban 41 napig zajlott a Maastrichti és 2008-ban 25 napig a Lisszaboni szerződés ratifikálása. Most azonban már csak 17 parlamenti nap van hátra, mielőtt a britek kénytelenek lennének európai választásokat tartani.

Ezek legnagyobb vesztese a kormányzó konzervatív párt lehet. Ezzel párhuzamosan a keményvonalas brexitpártiak számon kérik, hogy miért maradt el a kilépés és May menesztését is követelik.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×