Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b) és Theresa May brit miniszterelnök az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Az uniós parlamentben is veszekedtek a brexit miatt

Veszekedést okozott a brexit, de nem Nagy-Britanniában, hanem az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadt, a testület brexitügyi koordinátora szerint Donald Tusk, az uniós tagállami vezetők tanácsának elnöke csak elnyújtotta a válságot, azzal, hogy jelentősen meghosszabbította a brit kilépés határidejét.

Ha a brit kilépésről és a brit hozzáállásról van szó, akkor Guy Verhofstadt az utóbbi időben már nem ragaszkodik görcsösen a diplomáciai nyelvezethez. Sok uniós állam és vezető frusztrációját kifejezve az Európai Parlament előtt azzal ostorozta az alkudozásban résztvevő Donald Tuskot – az országok vezetőit összefogó Tanács elnökét – hogy brexithatáridő-hosszabbítás nélkül, vagy csak néhány napos vagy hetes hosszabbítással kellett volna visszaküldeni Theresa May miniszterelnököt Londonba. „Maga ehelyett fél évet adott neki!” – mondta.

Verhofstadt itt nem állt meg: „Attól tartok, hogy ez csak a bizonytalanságot tartja fenn és főleg attól félek, hogy importálni fogja a brexitkáoszt az Európai Unióba,

továbbá megmérgezi a közelgő európai parlamenti választásokat.”

Tusk – aki azt reméli, hogy a britek meggondolják magukat - korábban jelezte, ő akár egyéves hosszabbítást is adna. Válaszában arra utalt: bár sokakat zavarna, hogy a brit képviselők beleszólhatnak az uniós ügyekbe, de amíg Nagy-Britannia az EU tagja, joga és kötelessége európai parlamenti választásokat tartani és nem lehet képviselőit „másodrangú tagsággal” lekorlátozni.

Tusk még azzal is visszavágott, hogy megjegyezte: Verhofstadtot lelkesen megtapsolta Nigel Farage, az uniót rendszeresen ostorozó és a brexitszavazást kikényszerítő Brit Függetlenségi Párt volt vezére, aki szintén ott ül az Európai Parlamentben. „Ennek fényében jó lenne, ha Verhofstadt úr módosítaná véleményét.”

Tusk arról beszélt: sokan, így ő is elfáradt a brexittől, „de ez még nem ok arra, hogy gyorsan lezavarjuk, csak mert fáradtak vagyunk. Nyitott fejjel és civilizáltan kell kezelnünk.”

Közben Nagy-Britanniában figyelmeztették May miniszterelnököt:

nincs esélye annak, hogy kilépési egyezménye elfogadtatásával elkerülje, hogy a szigetországban is európai parlamenti választásokat tartsanak.

Hiába mondja ugyanis May, hogy még alkut lehet kötni az ellenzéki Munkáspárttal és így megszerezni a parlamenti igen voksokat az egyezményben leírt rendezett kilépéshez, az idő már lejárt. Május 22-ig nem lehet ratifikálni a May-Brüsszel-alkut. A Kormányzati Intézet nevű elemző műhely szerint hetekig tartana az egyezmény elfogadása, ahogy 1993-ban 41 napig zajlott a Maastrichti és 2008-ban 25 napig a Lisszaboni szerződés ratifikálása. Most azonban már csak 17 parlamenti nap van hátra, mielőtt a britek kénytelenek lennének európai választásokat tartani.

Ezek legnagyobb vesztese a kormányzó konzervatív párt lehet. Ezzel párhuzamosan a keményvonalas brexitpártiak számon kérik, hogy miért maradt el a kilépés és May menesztését is követelik.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×