Infostart.hu
eur:
361.57
usd:
309.2
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b) és Theresa May brit miniszterelnök az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Az uniós parlamentben is veszekedtek a brexit miatt

Veszekedést okozott a brexit, de nem Nagy-Britanniában, hanem az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadt, a testület brexitügyi koordinátora szerint Donald Tusk, az uniós tagállami vezetők tanácsának elnöke csak elnyújtotta a válságot, azzal, hogy jelentősen meghosszabbította a brit kilépés határidejét.

Ha a brit kilépésről és a brit hozzáállásról van szó, akkor Guy Verhofstadt az utóbbi időben már nem ragaszkodik görcsösen a diplomáciai nyelvezethez. Sok uniós állam és vezető frusztrációját kifejezve az Európai Parlament előtt azzal ostorozta az alkudozásban résztvevő Donald Tuskot – az országok vezetőit összefogó Tanács elnökét – hogy brexithatáridő-hosszabbítás nélkül, vagy csak néhány napos vagy hetes hosszabbítással kellett volna visszaküldeni Theresa May miniszterelnököt Londonba. „Maga ehelyett fél évet adott neki!” – mondta.

Verhofstadt itt nem állt meg: „Attól tartok, hogy ez csak a bizonytalanságot tartja fenn és főleg attól félek, hogy importálni fogja a brexitkáoszt az Európai Unióba,

továbbá megmérgezi a közelgő európai parlamenti választásokat.”

Tusk – aki azt reméli, hogy a britek meggondolják magukat - korábban jelezte, ő akár egyéves hosszabbítást is adna. Válaszában arra utalt: bár sokakat zavarna, hogy a brit képviselők beleszólhatnak az uniós ügyekbe, de amíg Nagy-Britannia az EU tagja, joga és kötelessége európai parlamenti választásokat tartani és nem lehet képviselőit „másodrangú tagsággal” lekorlátozni.

Tusk még azzal is visszavágott, hogy megjegyezte: Verhofstadtot lelkesen megtapsolta Nigel Farage, az uniót rendszeresen ostorozó és a brexitszavazást kikényszerítő Brit Függetlenségi Párt volt vezére, aki szintén ott ül az Európai Parlamentben. „Ennek fényében jó lenne, ha Verhofstadt úr módosítaná véleményét.”

Tusk arról beszélt: sokan, így ő is elfáradt a brexittől, „de ez még nem ok arra, hogy gyorsan lezavarjuk, csak mert fáradtak vagyunk. Nyitott fejjel és civilizáltan kell kezelnünk.”

Közben Nagy-Britanniában figyelmeztették May miniszterelnököt:

nincs esélye annak, hogy kilépési egyezménye elfogadtatásával elkerülje, hogy a szigetországban is európai parlamenti választásokat tartsanak.

Hiába mondja ugyanis May, hogy még alkut lehet kötni az ellenzéki Munkáspárttal és így megszerezni a parlamenti igen voksokat az egyezményben leírt rendezett kilépéshez, az idő már lejárt. Május 22-ig nem lehet ratifikálni a May-Brüsszel-alkut. A Kormányzati Intézet nevű elemző műhely szerint hetekig tartana az egyezmény elfogadása, ahogy 1993-ban 41 napig zajlott a Maastrichti és 2008-ban 25 napig a Lisszaboni szerződés ratifikálása. Most azonban már csak 17 parlamenti nap van hátra, mielőtt a britek kénytelenek lennének európai választásokat tartani.

Ezek legnagyobb vesztese a kormányzó konzervatív párt lehet. Ezzel párhuzamosan a keményvonalas brexitpártiak számon kérik, hogy miért maradt el a kilépés és May menesztését is követelik.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×