Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b) és Theresa May brit miniszterelnök az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Az uniós parlamentben is veszekedtek a brexit miatt

Veszekedést okozott a brexit, de nem Nagy-Britanniában, hanem az Európai Parlamentben. Guy Verhofstadt, a testület brexitügyi koordinátora szerint Donald Tusk, az uniós tagállami vezetők tanácsának elnöke csak elnyújtotta a válságot, azzal, hogy jelentősen meghosszabbította a brit kilépés határidejét.

Ha a brit kilépésről és a brit hozzáállásról van szó, akkor Guy Verhofstadt az utóbbi időben már nem ragaszkodik görcsösen a diplomáciai nyelvezethez. Sok uniós állam és vezető frusztrációját kifejezve az Európai Parlament előtt azzal ostorozta az alkudozásban résztvevő Donald Tuskot – az országok vezetőit összefogó Tanács elnökét – hogy brexithatáridő-hosszabbítás nélkül, vagy csak néhány napos vagy hetes hosszabbítással kellett volna visszaküldeni Theresa May miniszterelnököt Londonba. „Maga ehelyett fél évet adott neki!” – mondta.

Verhofstadt itt nem állt meg: „Attól tartok, hogy ez csak a bizonytalanságot tartja fenn és főleg attól félek, hogy importálni fogja a brexitkáoszt az Európai Unióba,

továbbá megmérgezi a közelgő európai parlamenti választásokat.”

Tusk – aki azt reméli, hogy a britek meggondolják magukat - korábban jelezte, ő akár egyéves hosszabbítást is adna. Válaszában arra utalt: bár sokakat zavarna, hogy a brit képviselők beleszólhatnak az uniós ügyekbe, de amíg Nagy-Britannia az EU tagja, joga és kötelessége európai parlamenti választásokat tartani és nem lehet képviselőit „másodrangú tagsággal” lekorlátozni.

Tusk még azzal is visszavágott, hogy megjegyezte: Verhofstadtot lelkesen megtapsolta Nigel Farage, az uniót rendszeresen ostorozó és a brexitszavazást kikényszerítő Brit Függetlenségi Párt volt vezére, aki szintén ott ül az Európai Parlamentben. „Ennek fényében jó lenne, ha Verhofstadt úr módosítaná véleményét.”

Tusk arról beszélt: sokan, így ő is elfáradt a brexittől, „de ez még nem ok arra, hogy gyorsan lezavarjuk, csak mert fáradtak vagyunk. Nyitott fejjel és civilizáltan kell kezelnünk.”

Közben Nagy-Britanniában figyelmeztették May miniszterelnököt:

nincs esélye annak, hogy kilépési egyezménye elfogadtatásával elkerülje, hogy a szigetországban is európai parlamenti választásokat tartsanak.

Hiába mondja ugyanis May, hogy még alkut lehet kötni az ellenzéki Munkáspárttal és így megszerezni a parlamenti igen voksokat az egyezményben leírt rendezett kilépéshez, az idő már lejárt. Május 22-ig nem lehet ratifikálni a May-Brüsszel-alkut. A Kormányzati Intézet nevű elemző műhely szerint hetekig tartana az egyezmény elfogadása, ahogy 1993-ban 41 napig zajlott a Maastrichti és 2008-ban 25 napig a Lisszaboni szerződés ratifikálása. Most azonban már csak 17 parlamenti nap van hátra, mielőtt a britek kénytelenek lennének európai választásokat tartani.

Ezek legnagyobb vesztese a kormányzó konzervatív párt lehet. Ezzel párhuzamosan a keményvonalas brexitpártiak számon kérik, hogy miért maradt el a kilépés és May menesztését is követelik.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×